Századok – 1874

Kandra Kabos: Borsod vármegye főispánjai 657

TÀRCZA.

665

lenül Miksának van joga a magyar koronára ás így Becs városára is. E k k é p, a magyar korona jogának alapján kódolt meg aztán Bées és Austria a római királynak. E nagyérdekű részletet eddigelé az osztrák tudósok elhallgatták ; annál örvendetesebb tehát, hogy ez Praknóinak figyelmét ki nem kerülé, és derék müvében kellőképen hangsúlyozva van.

— Országos levéltár. Őszintén üdvözöljük a belügyminister úr azon legközelebbi, igazán sikerült választását, melylycl a néhai Török János ethúnyta folytán megüresedett országos levéltárnoki állomás betöltésére, jeles történelmi és jogi képzettségű s emycdetlen szorgalmú fiatal tudósunkat, dr. Pauler Gyula akad. tagot s társulatunk jegyzőjét és ügyészét hozta ő Fölségének javaslatba. Jobb választást alig tehetett volna. Az új orsz. levéltárnok, mint értesülünk, mielőtt hivatalát tényleg átvenné, előbb Bécsbe, Münchenbe és Briisselbe utazik, az ottani állami levéltárak szervezetének tanúlmányozása végett, s visszatérve, külföldön szerzendő tapasztalatait az alakítandó magyar állami levéltár érdekében fog igyekezni értékesíteni. Csak az anyagi segédeszközök is a kellő mérvben megadassanak : mi legkevésbbé sem kételkedünk, hogy ezen a hazai tudományosság szempontjából oly nagy fontosságú intézmény rövid időn a legszebb fejlődésnek induland, a jeles tehetségű ifjú túdós vezetése alatt. Irányadóúl erre nézve — úgy tudjuk — az 1872-ben egybehívott orsz. enquete ama javaslata szolgáland, melyet a »Századok« 1873-diki folyama első füzetében volt szerencsénk közzé tenni, — habár az intézmény egyelőre, a jelenlegi pénzügyi állapotok miatt, nem helyezkedhetik is oly tágas alapokra; de majd idöjártával, reméljük, kinövi magát! . . .

— ])r. Fekete Lajos úrnak, a jászkún kerületek tiszteletbeli főorvosának s Kis-Újszállás városa tiszti orvosának nevét és hazánk egészségügyi történetében való kitűnő jártasságát jól ismerhetik t. olvasóink, a »Századok« folyó évi füzeteiben közlött e nemű becses tanúlmányaiból. Most e jeles szakbúvártól, egy több miut száz lapra terjedő, széleskörű olvasottsággal, és úgy a hazai krónikák idevágó följegyzéseinek gondos kikeresésével, mint az újabb kórtörténeti irodalom termékeinek is fölhasználásával írt önálló füzet jelent meg Debrcezenben : »A magyarországi ragályos é s j á r v á n y o s kórok rövid történelme.« Az időrend szerint egybeállított, minden tudákos affectáltságtól ment, népszerű, kellemes előadásban és jó magyar-