Századok – 1874

Kandra Kabos: Borsod vármegye főispánjai 657

664 TÂRCZA.. karó, L á b a t h 1 a n, .stb. neveket, s 1464-ből c nevet : »Stepha­nus Literati de Z c w k c f a 1 v a,« vagyis Szőkefalvi Deák Ist­ván, tehát a nagy W crböczy nek és a Szapolyayaknak va­lamelyik őse. A nagy szorgalommal kiírt tömérdek nevet Fraknói az illető szakok és egyetemi rangfokozatok szerint közli ugyan : mindaz­­által igen kevés tájékoztatással kiséri, — holott kissé behatóbb nem­­zékrcncli és életrajzi észlelödés mellett, e száraz névsorból figyelemre­méltó tanulmányt lehetett volna egybcállítani. Számos helyütt pedig kérdőjeleket rak, holott az illető név nagyon is evidens, (pl. »Egidius de Septe« 40 1. olv. «de S e m p t e,« vagyis Sente, az m és n betűket a régi Írásmód gyakorta elhagyván, fönt kihagyásijellel ; így »Ladislaus de B e c z e n e z« is, 47. 1. olv. »de Benczencz, mely er­délyi helység a Kenyérmezején ma is létezik; továbbá a 49. 1. »Lad. de Malczar = de Mácsa, »Lad. de Watt«, = de Vath, a Keme­nesalján, stb.) »Agnethelen« erdélyi városka magyar nevét pedig megsúgjuk a t. szerzőnek, ez Szén t-Á gotha. (57. 1.) Igen becses hazai taniigytörténeti teljesen ój adatról értesülünk a bécsi egyetem 1421-ik évi jegyzőkönyvéből, mely szerint t. i. Tamás egri püspök székvárosában oly felsőbb tanodát akar vala szervezni, melyen a jogi és bölcsészeti tudományok is előaűassanak, s c czélra Bécsből kér tanáro­kat. (15. 1.) 1485-ben a meghódoló Bécscsel, az egyetem is ünnepélye­sen üdvözlő Mátyás magyar királyt, a ki nemcsak hogy megerősítő c tudományos intézet kiváltságait, sőt kiváló pártfogását ígérő az ékes latin beszédétől meglepett tudós tanároknak. Mátyás 1486-ban folyó­sí tá is számunkra az osztrák herczegektől élvezett díjakat, 1489. mart. 25-én pedig személyes jelenlétével tisztelt meg egy nyilvános disputa­­tiót. Igen érdekes az egyetemi jegyzőkönyv a Mátyás halála után bekövetkezett bécsi állapotokra nézve. Zápolya István bécsi helytartó és kormányzó — ki mellesleg mondva, mint itt iratik, se latinul, se né­metül nem, hanem csak magyarul és tán lengyelül tudott, — Bécs vá­rosát és az egyetemet sokáig kényszerítő, hogy a Mátyásnak tett ígéret szerint tegyék le hiiségcsküjöket a jövendő magyar királynak ; mitől azok nem is voltak idegenek, csak tudták volna : ki lesz magyar király ? S midőn végre 1490. aug. havában Miksa hadaival megjelen és köve­teli bébocsáttatását : ezt isakis olymódon érhette el, hogy az egye­tem jogi kara azon véleményt adá a városnak, miszerint a Mátyás és Frigyes császár (Miksa atyja) között kötött szerződés alapján két.ségte-

Next

/
Thumbnails
Contents