Századok – 1874
Ipolyi Arnold: Beszterczebánya városa műveltségtörténeti vázlata - 597
610 HESZTERCZ EttÂN Y A M i'VEIjTSÉGTÔRTÈNETE gîter Mihály is házát Wet h János. Wenyngh és ama Lőcsei Jánosnak elzálogosítja. *) Ezen Lőcsei János, Lőcsei Tausenwolt Hildebraiult, Lorber és János valamint társaik Vlath és AVenningh, azután Liptói Ferencz, egy bécsi Hanko de Vienna nyilván akkor nevezetes pénzemberek, tőkepénzesek, bankárok vagy rézzel kereskedő tözsérek voltak. Mint később mintegy század múlva példáül a zsidó Hantpo Ernusztok, a Szerencse Fortunatusok, a Fuggerek és Thurzók, kik hasonlón mint tözsérek kezeikbe kerítik Beszterczebánya rézkereskedését és bányáit. Ilyenek a Neyssi Fryedvvaldok (kiknek nevei mint mondók a sileziai Neyss és Frenvaldra mutatnak), a Kindermannok, Barackok. Mindannyian nagyobb összegeket kölcsönöznek. Liptói Ferencz az akkor tetemes 1000 ftot előlegezi ama nagy bányabirtokosok fekvőségeire és bányaréztennelésükre. A XIV. században ekkor máris a rézkerekedés részint Németalföldre, részint Velenczébe s ez által a keletre nagy lendületet vett 2). S a fennebb nevezett tözsérek lehettek a közvetítők. Miután az egyenes érintkezésről s kivitelről nem szólanak adataink. Mindez máris terjedt kereskedelemi forgalomra, nagy iparos lendületre és mozgalomra mutat. Valóban teljes virágzásban látjuk már ekkor Beszterczebányán nem csak a kereskedelmet és merterségeket, de a müipart is és művészetet. A város egyházainak monumentális alkotványai már a XIII. szászad vége óta egyre épülőben voltak. És, mint felölök alább szó lesz,számos építészt, kőfaragókat, szobrászokat sat.müvészeket, kiket egyre két századon át folyvást foglalkoztattak, tételeznek fel. De a következő századok számkönyvei is így említenek 0 13 ÍJ 0. Obiig«ta est domus sita in eadem acie versus domum Nicolai Karl, Michael Rosenperglier discretis viris Joh. Vieth eum Weningh et Hanns de Leutschovia. 2) KacKelmann Ung. Bcrgb. 86.
