Századok – 1874
Ipolyi Arnold: Beszterczebánya városa műveltségtörténeti vázlata - 597
IPOLYI AUNOl.nTÓL. fil 1 kőfaragókat, építészeket, festőket, haraugontő mestereket, kikkel lejebb a város ezen műemlékei leírásánál találkozunk. Nevezetesen előjön már ekkor egy órás is a XIV. század másik felében, János mester, Magister Johannes horológistának nevezve, ki már a szászad vége körül, úgy látszik a feljegyzésből, meghalt volt. Nevének mester czíme arra mutat, valamint mestersége is, hogy a város nyilvános órájának volt mestere s felügyelője. A régi egyszerűbb kerekes gépezett! óra épen akkor még egészen újabb találmány volt. Csak a XIII. század vége felé kezdődik még Olaszországban az ily óraműveknek nyilvános felállítása a templomokon, palotákon és tornyokon. Németországban ;'ez azonban csak jóval később, a következő században jön divatba. Boroszlót említik eddig mint az első ismeretes helyet. hol 1368-ban állíttatott fel a nyilvános óramű. Míg Strassburgban csak 1370-ben, Augsburgban 1398-ban, tehát talán később jött volna létre, mint Beszterczebányán, hol János óramesternek már a XIV. század vége felé bekövetkezett haláláról értesülünk. Míg Pozsonyban csak 1439., Selmeczbányán 1569-ben említtetik az óra először ’). János mester valószínűleg egyenesen Boroszlóból, Sziléziából, hol mint láttuk legrégibb ily óra említtetik, hozhatta át müvét, miután a feljegyzés atyját Elbelint hasonlón sziléziai opaui származásúnak mondja 2). Beszterczebánya tehát, melynek későbbi híres nyilvános városi óráiról és nevezetes magán óraiparáról majdnem századról századra értesülünk, ekkor ezen közórájával s óramesterével amaz első városok sorában állott. Hogy ezen óra ily kezdetleges, és a toronyban alkalmazott gépmű volt mutatóval s ütésre haranggal, kerekekkel, kötélen *) Rakóvszky Pressburg 9. Kaelielmann Ung. Bergb. 151. 3) Az 1380. körül kezdődő jegyzőkönyvének első lapjai egyiken feljegyezve : Uxor Johannis horologistae assignavit in presencia iuratoruin omnes res quas idem magister Johannes legavit patri suo, Nicolao de Crcmpnycz, quem misit Elblinus pater siuis, cum litcra civitatis Opaviae in qua continetur, quod quando praedictae res legatae assignantur praedicto Nicolao dc Crempnitz, tunc nunquam amplius debet praedictam dominam relictam Johannis horologistae impetere.