Századok – 1874

Waltherr Imre: Károlyi Sándor emlékiratai a Rákóczi-háború kezdetéről - 396

WALTHERR IMRÉTŐL. 405 Mint látom, Fölséges Uram, a Fölséges Udvar a jelen m ozgalmakat még mindig nem hiszi nagy horderejű dolognak, avagy kicsinylőleg megveti azokat ; miután azonban a legcseké­lyebb ellenség sem megvetendő: mint Felségednek hű jobbágya, hűségemtől indíttatva mondhatom, — a lázadás annyira elter­jedt, hogy immár majdnem tizenegy vármegye, a hajdúvárosok, Debreczen városa és egyebek veszedelemben forognak, s hatalma mihamar méginkább erősbűlni fog. A német katonasággal nem lészen e mozgalom megfékez­hető : mivel az természeténél fogva nem szokott az erősebbel harezot állani, és gyorsaságával inkább az ellenség üzésé­­re való. A ráczság pedig mit teend ? elpusztítja a hazát, tekintet nélkül annak hű, avagy hűtlen fiaira, — a mennyiben inkább a zsákmányt óhajtja mint a harezot. Mígnem végre a lázadók az ország széleire rontanak, a ráczságot kifosztják, és községeiket elhamvasztják. Jóllehet ez nem tisztemhez tartozik : mindazáltal a haza megmaradása és Fölséged iránti hűségemtől indíttatva, köteles­ségemnek tartottam a valót igazán földeríteni, bármit mondjon is mindezekre Fölségednek egyik vagy másik tanácsosa. Mindezeknek igazságát megfogja a jövő mutatni ; én pe­dig, miután költség hiánya miatt itt nem időzhetem, de biztos visszatérhetést is alig remélhetek : Fölségednek kezeit csókolva, alázatosan búcsút mondok, magamat és utódaimat kegyességébe ajánlván. Kívánok Fölségednek az összes kereszténység, de leg­­kívált a zaklatott szegény Magyarország ügyeinek előmozdítá­sára szerencsét, hosszú életet, és Isten áldását ! Az előterjesztettekből lehetőleg értesülve lévén Fölséged : hogy a népmozgalom lecsendesíttessék s az ébredő tűz mielőbb eloltathassék, — méltóztassék engem mielőbb kibocsájtandó vigasztaló határozatával útnak ereszteni.« Ezek után folytatván ő Fölsége ministereinél elbúcsúzáso­­mat, midőn boldogemlékezetű Mattyasovszky László nyitrai püspököt és az udvari magyar cancellaria akkori cancellárját fölkerestem : e fő úr megértvén fáradozásomnak eredménytelen­ségét, elutazásomat megtiltá, megígérvén, hogy ő fogja Fölséges

Next

/
Thumbnails
Contents