Századok – 1874

Waltherr Imre: Károlyi Sándor emlékiratai a Rákóczi-háború kezdetéről - 396

40f> KA ROLYI s. emlékiratai a rákóczi-uáború kezdetéről.

Urunkat felkeresni és alázatosan megkérni, miszerint az elkeseredett és belháborúk által ostromlott néphez ne engedje visszautazásomat vígasztalás nélkül. S bárha a boldogemlékezetü cancellár úr személyesen megjelent is az udvarnál, s mindeneket újra felsorolt és elmondott, — fáradozásainak egyéb eredménye nem vala, mint ő Fölségének idezárt következő tartalmú intézménye :

»Leopold, Isten Kegyelméből Kómáink Választott Császárja, Német-, Magyar- Cseh- stb. Országok Királya. Tisztelendő, Tekintetes, Nagyságos, Nemzetes és Vitézlő, Okos és Körültekintő Kedvelt Híveinknek. Úgy Nagy-Károlyi Károlyi Sándor Tanácsosunk és Szathmár vármegye Főispánjának ő Nagyságának fölterjesztéséből, mint másoktúl is a legnagyobb megelégedésünkre esett értésünkre, hogy Ti a legközelebb elmúlt napokban némely lázadókkal szemben, kik egyedül a közcsend és nyugalom felforgatására, úgy az ország hü fiai jószágainak fölprédálására törekedtek, teljes Miségieknek jeleit tanúsítottátok az által, hogy saját személyetek és tieiteknek megvédése tekintetéből összegyűlvén, egyesült erővel és közakarattal meghiúsítottátok rósz szándékukat, sőt közülök többeket leöltetek, a megmaradott részt pedig dicséretesen szétűztétek. Miután azonban e lázadás tüze a vezetők által folytonosan élesztetik és szittatik elannyira, hogy némely vármegye már lángba is borúit, több hely kiraboltatott, a lakosok közül pedig többen az ő pártjokhoz állani kényszeríttettek, továbbá, hogy e lázadók a szabadság kivívásának bűnös czíme alatt hű alattvalóinkat nyilván és ellenségképen megtámadják, az oltalom és kiváltságolás hiú ígéretével a szegény népet s a gyönge elméjűeket részint ijesztgetés, részint kecsegtetés által saját pártjokra hódítják, s hű alattvalóink javai és személyei ellen szabadosán garázdálkodnak: bárha más oldalról a Római Birodalom és saját ellenségeink megfékezése, kik ellen hatalmas seregeket küldöttünk, szükségképen elfoglal, — mindazáltal igen kedvelt Magyarországunk belső viszályait is figyelemmel és szánalommal kísérve, odairányozzuk elménket, hogy atyai gondoskodásunk eszközöket találjon arra, mikép a nemes Magyarország nyomorteljes állapota és a szított lázadás megszűntettetvén, ott a belbéke ismét hely-