Századok – 1874

Waltherr Imre: Károlyi Sándor emlékiratai a Rákóczi-háború kezdetéről - 396

404 KÁROLYI S. EMLÉKIRATAI A RÁKÓCZI-HÁBORÚ KEZDETÉRŐL. mint károlyi kastélyomban levő családom, mintegy körülvé­ve, a lázadók zsákmányának és veszedelmének van kitéve, — habár Fölséged most már kegyelmesen intézkedni mél­­tóztatik is az elkeseredettek megvígasztalásáról : nem látom módját, hogy a lángra gyűlt tűz miképen oltathatnék el könnyű szerrel ? A fegyverviselésre alkalmas kisebb birtokosok nem tart­hatván fel magukat, kényszerítve lőnek a fegyverfogásra ; azok pedig, kik az áramlat elől elrejtőztek, mint nékem Íratott, fegy­vereiktől és lovaiktól megfosztattak. Én magam is hat héten keresztül itt időzvén, minden költségemből kifogytam, családom­tól s javaimtól elzárattam, — mitévő legyek, vagy hová fordúl­­jak ?... valóban nem tudom, miután, Fölséges Uram, itt sem­mim sincs, jószágomba nemcsak nehéz a juthatás, sőt a körül­mények jelen állásában lehetetlen. Családom is miként marad­hatott meg kastélyomban ? csak Isten tudhatja, a mennyiben ezen vár-lak távollétem alatt reméletlenűl körűlvétetett. De habár ügygyel-bajjal hazatérhetnék is : mitévő legyek ? nem tudom. Károlyban biztos maradásom nincs, Szathmártt, elhűnyt atyám példája szerint fönn nem tarthatom magamat, mivel az'italmérési jog, mely jövedelmet nyújtana, a szepesi ka­mara által betiltatott, a város körűi fekvő javak pedig atyám halála után a leányágra szállottak. Fölséged nemzeti haderőt, melyhez csatlakozva hűségemet nyilváníthatnám, nem méltóztatott.*) Aliért is térdhajtva esdeklem Fölségednek : méltóztassék az említett vármegyéket, ha a zavarok lecsendesűlnek, egy vagy két évi adómentességgel atyailag megvigasztalni, saját csekély személyem és családom fenntartásáról pedig kegyelmesen intéz­kedni, hogy így őseim hűségét továbbá is megőrizhessem és fenn­tarthassam. *) E pont nem áll, miután Leopold a Tisza-Duna között Koháry István, a Közép-Dunánál Bottyán János, Dunántúl Batthyány Ferencz és Eszterházy Antal, a Vágnál Forgách Simon és Kassa körül Gombos Imre alatt elrendelé a magyar hidak gyülekezését; Tiszántúl intéz­kednie pedig nem álla hatalmában : mert ott már — mint csakhamar egyebütt is — Rákóczi volt az úr. S z e r k.

Next

/
Thumbnails
Contents