Századok – 1874
Fekete Alajos: A gyógytan a régi magyaroknál - 380
DR. FEKETE LAJOSTÓL. 389 kimaradtak, a menyelést ma ficzamnak, helyből kimenésnek, menyülésnek, az ökleletet mai nyelven nyilalásnak, oldalfájásnak mondjuk. ily ősrégi hagyományok, népemlékek, minőket most itt érdekkeltés végett bemutatni szerencsém van, az őskorból írott nyelven nem igen maradtak reánk, nem azért, mintha nem lettek volna, de mert elvesztek, szándékosan kiirtattak, mielőtt írás által megőrizve lettek volna. - — Erős hitem, hogy ily nyelvemlékek, őskori hagyományok, a köznép kebelében még folyvást léteznek, természetesen eltorzított állapotban, mint az itt közlőitek is, tudniillik azokban a pogány korra utaló emlékek, kifejezések, hiteszmék keresztyéni módra bérmálvák, travestálvák. Fölötte kívánatos lenne ezeknek öszvegyűjtése, az enyészettől leendő megmentése ! Vajha az akadémia, vagy a m. történelmi társulat e részben tenne valamit ! A velünk vérrokon finneknél az ilyes népemlékek, babonás szokások, ráolvasások, igézések stb. öszvegyüjtve vannak a »K alevalában«, a finnek nemzeti epos-ában, melyet az eredetiből hazai nyelvünkre is lefordított egy derék tudósunk, Barna Férdinánd, (Pest, 1871. »Kalevala.«) melyből ha a betegség-üző ráolvasásokat egybevetjük a Borneniisza-féle ősrégi bájoló imádságokkal : lehetetlen az e kettő között létező rokonságot azonnal egy tekintetre fel nem ismernünk, mert az — mint fordító is állítja — minden kétséget eloszlat az iránt, hogy őseink pogány őshite, szokásai, szertartásai egészen azonosak voltak a velünk vérrokon finnekéivel, elannyira, hogy e ráolvasások miségét tekintve, bizton elmondhatjuk : ímé, így könyörögtek őseink, és betegeiket így orvosolták ! A betegségeket — mint a finnek — őseink is személyesítették, rósz szellemeknek, vagy azok müveinek tartották, kik az embereket meglepik s addig el nem hagyják, míg csak reájok nem olvasnak, őket fel nem fedezik, s ha felfedezték, pogány őseink is a betegségeket a tengerbe űzték, hogy ott a tenger fövenyét háborgassák, a kegyetlen óriásoknak szálas húsát szakgassák, piros vérét megigyák. (Bornemisza : Czuzról való bay.) A Kalevalában is egy bűbájos ép így könyörög a kór-sellőliez, hogy gyűjtse a kínokat kék kövek réseibe, vagy fordítsa be a vízbe,