Századok – 1874
Zsilinszky Mihály: Ipolyi Arnold kisebb munkái 273
Bírálatok. 2 Uz Nagyon sajnáljuk, hogy e helytt nem terjeszkedhetünk ki ezen terjedelemre ugyan kisszerű, de belső díszítésre nézve bámulatos templomok bő ismertetésére. Legyen elég csak azt a tényt említenünk, hogy példáid a jáki bazilika díszítéseinek gazdagságát és formaszépségét egy külföldi író — Eitelberger —a legízletesebb e nembeli műremeknek ismerte el; egy másik külföldi müértő pedig — Villáid deHonnecourt — a magyar templomokról vett mintákat rajzolt albumába. Mindezen emlékeken — mondja Ipolyi — valamint egész történelmünkön meglátszik ugyan egy tehetséges és szellemdús nemzet fellengős és nagyratörő iránya, mely azonban a külső körülmények által fokozatos fejlődésében vajmi gyakran meggátolva, a mint elkésett rendes fejlődése menetét sokszor fellengős érzetével megelőzte, úgy mégis műveit, fájdalom, teljesen soha meg nem érlelhette . . . Nevezetes, hogy valamint a francziáknál a csúcsíves építészet legnagyobbszerü alkotványai épen a városok polgári önállósági mozgalmaival kezdtek emelkedni ügy nálunk is emlékszerű építészetünknek legkitűnőbb virágzása épen az aranybullái szabadságküzdelmek korába esik. Ekkor virágzott fel hazánkban a román ízlés mellett a csúcsíves vagy góth ízlésű építészet, mely csakhamar oly divatossá lett, hogy legelőbbkelő városaink és egyházi székeink vetekedve siettek román basilikáikat lerombolni és helyűkbe góth dómokat építeni. E divatkor átment a szerényebb falusi egyházakba is. Statistikai adatok bizonyítják, hogy némely vidéken majdnem minden második falu vagy plebániaegyliáz góth, példáúl a Csallóközben, hol a műemlékeket ugyancsak Ipolyi / szorgalma gyűjtötte össze. így volt ez hajdan a pusztasággá lett alföldön is. De azért a jelen korban, az egy kassai dómot kivéve, nincs egyetlen egy világra szóló góth emlékünk, mely a franczia vagy a német ilyfajta templomokkal versenyezhetne. Ennek okát Ipolyi abban találja, hogy a góth ízlés későn kezdett terjedni hazánkban, t. i. akkor, midőn a külföldön már hanyatlott, s így csak hanyatlása és elkorcsosodása formáit hozta be nagyobbára hozzánk. A polgári építészeti emlékekből alig maradt fenn nehány darab, pl, a bártfai városháza, és nehány váralkotmány, Századok, 20
