Századok – 1874

Botka Tivadar: Adalékok a visegrádi merénylet történetéhez II. 229

244

A YISF.GR \1)I MERKNY.

földön meghonosftltak, Amalciones nevet vettek fel és czímerül lábatlan fehér sast használtak. ,6)

Barsmegyében ekkor a főispánságot és a királyi Léva vár fö-várnagyságát Becsey Imre, Károly király kegyencze viselte, ugyanaz, kinek liai Tőtös és Yosszősröl fennebb megémlítém, hogy főispáni létükre királyi testőrök voltak,— aulae regiae milites. — A nevezett lévai várban a már más helyen nevezett Ivopay, Zaachnak veje, tisztül volt alkalmazva. A főispán őt nejével együtt a visegrádi parancs folytán megrohanva elfogatta, és elébb az ártatlan nőn, a vár előtt a halálos ítéletet hajtatta végre, férjét pedig börtönre veté. Eddig a krónikások után hitelre talált azon egyszerű tudósítás, hogy ezen ártatlan áldozatja is a királyi vérboszának a börtönben végezte életét ; de ezzel nem lett volna eloltva a visegrádiak vérszomja és a közvéleményt megvesztegetni czélzö törekvése -, nekik kellett bármily eszközökkel összeesküvőket felfedezni és olyakat Becsey Imre, a visegrádi oskola hív tanítványa előkeríte. Lajos királynak 1347-ki adománya lefátyolozza a gonosz eszköz takaróját. Kopay és fivére Batou, bárha egyik ártatlanabb mint a másik, Zaach merénye tanácsadóinak és beleegyezőinek kijelentetnek. Hogy ez nem máskép, mint a bebörtönözöttek kínpadra vonása által csikartatott ki belőlök, már csak az is mutatja, mert a közvéleményben soha sem kaphatott hitelre azon visegrádi törekvés, hogy Zaach merénye titkos conjurationak volt kifolyása. ,7)

Midőn a visegrádi királyi széket ily aljas, romlott és szolgalelkü nagyokkal és tanácsadókkal látjuk környezve, jól esik a borús emberi kedélynek olyan erkölcsi érzelmek és férfias el-16) U. o. és Fejér C. D. T. Vili. vol. III. 419, 427. Dlugoss. Hist. Pol. Lib. IX.

17) Lajos királynak Maionjáról már a 12) alatt idézett 1347-ki második adománya ezeket tartalmazza : »tempore, quo Felicianus quidam de genere Zah ... in cruorem jam dicti domini Karoli regis genitoris nostri enormiter furibundo corde sitire es consensu et consilio eorumdem Kopay sponsi (hibásan generi helyett) scilicet sui et Batou fratris ejusdem non formidassct.« De ugyanazon birtokról két más adománylevélben ezen záradék nem találtatik, hanem csak az van mondva : hogy Kopay és Batou a visegrádi bírák által hűtlenségbe esetteknek ítéltettek.