Századok – 1874
Botka Tivadar: Adalékok a visegrádi merénylet történetéhez II. 229
BOTKA. TIVADARTÓL. 245 szánt lélek nyomaira akadni, milyen a magyarországi kereszteslovagokat hevíté, kik Kopaynak ártatlan árva gyermekeit, a vérszomjas nagyok haragját mellőzve, a halál torkából kiragadták és a tengertúli menhelyre, Malta szigetére átköltöztették. De még egy más ünnepi győzelem tudata is, szemközt a visegrádi törekvésekkel, az akkori megyei intézmény tiszteletére hiv fel bennünket, a mennyiben némely lelkes megye önkormányzati eljárásán a visegrádi bősz ítélet végrehajtása megtörött. Ilyen érdemet vívott ki magának ( z alkalommal Somogymegye. Habár azt mikép történt, a mi ott akkor történt, nem tudjuk részletetesen: de az eredmény után ítélve, Somogy a Zaach nemzetség ottan élő ágát az embertelen és igazságtapodó vérboszú ellenében oly sükerrel vette védelme alá, hogy a hatalmas országbíró Nagy-Martoni Pál sem volt képes ott a visegrádi conclusumnak foganatot szerezni ésajószágvesztésre, a földönfutásra kárhoztatottakat felkért birtokaiktól megfosztani; sőt ellenkezőleg a somogyi Zaachok túlélvén az Anjou királyokat, még a Hunyadyak korában is ősi javaik birtokában megállották és Berekfalvi Zopa családi név alatt virágzásnak is örvendettek, mit hiteles okmányok alapján el leszek mondandó. 1341-ben Nagy-Martoni Pál országbíró, kit a visegrádi irtó ítélet égjük tanácsadásával okkal terheltem, Károly királynak denunciálja a Zaach nemzetségből való somogymegyei Zopa Pál fiait Jánost és Miklóst, és felkéri azoknak Damaloslaka, még Szent-György nevű jószágait hamis-okmány koholás, de leginkább az elkárhozott Zaach' nemzetségbőli származásuk czímén. 1S) A Zopa fiúk azonban ártatlanságuk érzetében az országbíróval szembeállnak, de magokra hagyatva, veszteniök kellett volna, ha az igazsággyilkoló visegrádi ítélet ellenében a bátor megyei közönség — élén a képviselők és békebirák — őket oltalmuk alá nem veszik. Hogy ez és így történt, az eredmény igazolja : mert a Zopák bennmaradtak Somogybán és veszélyezett ősi jószáguk birtokában ; mi a következőkből fog kiviláglani. Ugyanis 1391-ben a fenti Miklósnak három fia : Gergely,Miklós és ,8) Fejér C. D. T. VIII. vol. IV. 490. Századok. 18
