Századok – 1874

Botka Tivadar: Adalékok a visegrádi merénylet történetéhez II. 229

238

A víkj;guádi mkuéxy.

vetkezhető esély bús gondjaival űzőbe vette. Nem volt-e ez egy nyugtalanító rejtélyes előérzet kifejezése ? nem volt-e egy már sínlő testnek és léleknek jele ? avagy csak búskoir.or melancholia ? ki tudná most meghatározni ?

Ilyen elörebocsátottak után a merénylet ideje, helye, módja és okai vizsgálatához foghatunk. Az 1330. évben, mely ezen rémdráma által van hazai történetünk gyászlapjára írva, a h ú s v é t april 7-ikére esett, melynek szent napjait a régiek épen úgy, mint a mostan élők vallási buzgósággal és családi körökben szokták volt ülleni. De Zaaeh házának ünnepi nyugalma fel volt már dúlva, mert keblében már a merénylet oka és terve, egymással küzdöttek. A húsvéti hetet követő napokban Visegrádon és Budán a szent-györgyi oetavák szokott folyamatba jővén, mindkét helyen az odatartozó urak és felek gyülekeztek. Ezen időt szemelte ki a szerencsétlen Zaacli lelki őrültségében boszúja végrehajtására. April 17-ke volt és szerdára esett. Előbbi állításaim azon feltevésre vezetnek, hogy Zaacli mint királyi udvari testőr — »aulae regiae miles« —ez időben a királyi termekben szabadon megfordúlhatott és így az ottani megjelenése feltűnő nem volt. Károly király az olasz udvar illeini szokásait hozván ide magával, ez mondatja velem, hogy a magyar királyi testőrök is csak lovagi öltözetben, tehát sisakot, pánczélt és kardot viselve jelenhettek meg szolgálatuk közben a királyi udvarnál ; így képzelem magamnak a királyi ebédlőterembe berohanó Zaachot is. A dühös megtámadás szomorú története tudva vagyon. Őrző angyalokúi hármat küldött az ég ura a királyi család megmentésére. Ezekkel tüzetesebben kell megismerkednünk, annál is inkább, mert az egyiknek a róla roszúl értett följegyzés miatt félhomályban van eltemetve neve, személyisége és soká virágzott érdemes családja.

A királyfiak őrzése inkább mint nevelése, mert Lajos alig n é g y éves, Endre pedig alig három éves lévén, jobban igényeltek dajkát és játszó-társakat, semmint nevelőket, két felügyelőre volt bízva. Lajosra gondot viselt Drugett Miklós, ily nevű nádornak fia, a mi a már fennebb említett állításomat az olasz jövevények kegyel éséről erősíti. Tőle származott a Homonnai Drugettek g e r e n i ága. De mivel mind a Drugett család-