Századok – 1874

Pesty Frigyes: Horom vármegye 17

PESTY FRIGYESTŐL.

19

tes et persequentes transibunt rivulum, quasi super ponte. 4) Ezen leirás minden kétséget kizár, hogy Haram vár a mai Uj- Palánka helyén állt, mert a Karas folyó itt szakad a Dunába,s) de Horom vármegyének területi nagyságáról semmit sem mondhatunk ; bizonyos előttünk csak Griselini tévedése, ki azt véli, hogy a mely tartomány a karolingiak alatt Francohorion nevet viselt, később »Ducatus Horomiensis« czím alatt herczegséggé átalakúlt,— amely állítás az ismert tényekkel merőben ellenkezik.

A történeti nyomok Haram várára nézve ismét soká eltűnnek, míg arról nem értesülünk, hogy IV. Béla király 1239. év május 18-án Horom-ban tartózkodott, honnan egy levele is kelt.6) És ez, tudomásom szerint, az első okleveles adat ezen vármegye történetében. Mi érdek vezette a királyt a haza ezen déli szélére ? nehéz megállapítani, hacsak nem a szorongatott II. Balduin keleti latin császár ügye, melyet IX. Gergely pápa folytonos sürgetésére felkarolni magát elhatározta.

A XIV. században megismerkedünk nehány férfival, kik Haram közdolgait akkor igazgatták. Elősorolom azokat követ kezőleg :

1330. Szeri Pósa. 7)

4) Thuróczi : Chronica Hungarorum, 2-dik rész, 63. fejezet. Schwandtner ívrét kiadása.

6) Hell Miksa térképén, melyet ő Fessier történetének első kötetéhez készített, Ilorom a Duna balpartján Oláhországban fekszik, a Timok torkolatának irányában, — de ez hiba, melyet Spruner és Bedeus kikerült.

6) Árpádkori Új Okmánytár. VII. köt. 71. lap.

7) Kovachich : Supplementa ad Vestigia Comitiorum. I. 27 2. lap, hol különben a név hibásan így áll: Po3a de Zecli. De Fejérnél is hibásan: Posa de Zecli Comito de ha ran, kérdőjellel : Zárán? a kérdés helytelenségét már abból kellett vala kivenni, mert az idézett oklevélben zarándi főispán, t. i. Vilino3 inár előfordul. (Cod. dipl. VIII. 3. köt. 423. lap.) Sajátságos, hogy Fejér egész oklevéltárábau Haram vármegyének nyoma csak ezen egy adatban hozatott felszínre, és akkor Fejér nem tudott vele mit csinálni. Megjegyzem még, hogy a l’ósaíi család de Zer melléknevet viselt, és nagy jószágok birtokosa volt Ternes és Arad vármegyében, a h rami Comes tehát nem de Zecli, hanem de Zer = Szeri Pósafi volt.

2*