Századok – 1874
Pesty Frigyes: Horom vármegye 17
20 HOKOM VÁRMEGYE. 1333. Szeri Pósa. (Lelioczky.) 1365. István mester, Tamás fia, Krassó vármegyei főispán és harami várnagy.8) 1364. Lőrincz, Domokos fia, castellanus de Haram és Krassó vármegyei alispán. (Az eredeti oklevél saját gyűjteményemben.) Ezekhez sorakozik : 1483. évben Dóczy [mre, harami bán. 9) Úgy látszik, hogy Haram vára (fortalicium Haram) még a fenebbi éven túl is volt Dóczy Imre gondoskodására bízva, noha már nem neveztetik harami bánnak. Ugyanis ö 1487. évben a sebesi eredetű Száraz (az oklevélben Zarrazs-nak iratik) Dénest, Szokolyi András és Haraszti Ferenc Szörényi bánoknak beperli, mert azon 10 aranyat, melyet neki adott, hogy a harami várba élelmiszereket szállítson, e czélra nem fordítá. A Hunyadiak korában egy Zongor nevű harami bán is létezett, Lohoczky állítása szerint, de minthogy többi forrásaink erről hallgatnak, ez állításra nem lehet súlyt fektetni.10) Teljesen érthetetlen Lelioczky azon eljárása-, hogy 1603. évre Török Bálintot, 1608. évre Török Istvánt harami főispánokúi feltűnteti. A XV. század többször szól Haram váráról. Zsigmond király 1428. évben virágvasárnapját (martius 28.) itt töltötte. Radnitz Miklós, a német lovagrend vitéze, (később Szörényi bán), Havamból kelt levelével jelenti Zsigmond királynak, hogy Remetei Imre és a lialmosiak közt fennforgó birtokviszályban, az előbbinek kérelmére igazságot szolgáltatni akart, de az utóbbiak a kitűzött határnapon meg nem jelentek. (Kállay levéltár.) 8) Fejér IX. 2. köt. 457. lap. 9) Ezen czimmcl említtctik oklevelesen, midőn Zaránd vármegye alispánjai és szolgabírái előtt Erdőhegyi Miklós ellen tiltakozik, hogy ez Erdőhegyi Tamás részbirtokát Zaránd vármegyei Erdőhegyen elfoglalhassa. 10) Ezt írja t. i. (Stemmatographia II. 452. lap): Zongor Blasius de Bőd (helyisen : de Bőd) et Yalpo B a n u s in II oro m, miles IIunyadianus, gener Gasparis Bobor filiam B. Andrassio elocavit.
