Századok – 1873

Pauler Gyula: Comte Ágost s a történelem - 462

PAULER GYULÁTÓL. 477 Convention birja, mely határozottan, és öntudatosan tört az összes európai fejlődés végczéljára a 14. század óta, a középkori szervezet megsemmisítésére, ámbár csak elégtelen, metaphysical eszközökkel : de már saját keblében mutatkozott a reactió, melynek első lépése volt, midőn ez eget ostromló testület Robespierre »a véres declamator« indítványára egy legfelsőbb lényt, egy Istent ismert el. A nagy forradalom után, melyben — Comte szerint — annyi nagy és nemes tett fennen hirdeté, bogy theologiai hit nélkül is létezhetik moral, — melyben az »erélyes« Danton, az »érdekes« Desmoulins Camille, a »nagy« Carnot, az »ifjú, kitűnő« St. Just,ki áldozatává lőn vak liódolatának, melylyel egy nagyravágyó, ily nagybecsű ragaszkodásra méltatlan sophi«ta iránt viseltetett, szerepeltek: I. Napoleon következett, — kit Comte mindig csak Bonaparte-nak nevez. »E férfi, majdnem idegen Francziaországban, egy elmaradt civilizatiónak gyermeke, titokban tele babonával, ennek befolyása alatt önkéntelen bámulattal viseltetett a régi szervezet iránt.« Nagyravágyó ember volt, de charlatan, ki nem bírt ambiti ójának megfelelő óriási értelmiséggel, kivéve a mi a háborúra vonatkozott, mely tulajdonság azonban már napjainkban inkább van kapcsolatban a morális energiával, mint az értelmi erővel. Csak hitvány hizelgők, vagy tudatlan rajongók hasonlíthatták Nagy-Károlyhoz, ki annyival megelőzte századát mint a mennyivel hátramaradt, Comte szerint, Napoleon a magáénál. »0 nem mint a valóban nagy politikusok, egy Richelieu, Cromwell, Nagy Frigyes — előre, hanem hátrafelé tolta korát Újra feleleveníte ama harczias szellemet, melytől mindinkább kivetkőzni ez emberiség feladata.1)« Hogy Napoleon e pályára lépett, hogy az emberiség őt részben arra követte, hogy még mindig nincsenek consolidait viszonyaink: azt Comte a kellő »tan« hiányának tulajdonítja. A theologiai eszmék szőri nte többé nem hatnak, a metaphysica, pedig teremteni semmit sem tud, hanem csak rombol és tapogatózik. Comte nem barátja a modern elméleti constitutionalismusnak sem, melynek jellemzésére — örömmel idézi Stuart Milluek találó elnevezését: »pedantocratia.« ') J. h. VI. 315. 1.