Századok – 1873

Pauler Gyula: Comte Ágost s a történelem - 462

470 COMTE ÁGOST ÊS A TÖRTÉNELEM. liában a Stuartok elűzésével a protestantismus, Francziaország­ban a nantesi edictum megszüntetésével a katliolicismus maradt diadalmas, és a nagy vallási háborúk kora bezáródott.A harmadik korszakban már a deismus viszi a vezérszerepet, túlmegy a kereszténységén, és az atlieismusra, vagy Comte-tal szólva min­den theologiai felfogásnak romlására, a positiv korra vezet át. A harcz legelőször a világi és egyházi hataloip közt tört ki. A monotheismus külön választá e két tényezőt, de nem volt képes határozottan kijelölni kettőjük közt a határvonalat, A pápaság világi uralomra kezdett törekedni, midőn valódi szel­lemi hatalma legelőször megrendült: a királyok viszont, nagyobb sikerrel, ismétlék támadásaikat a gyengülő egyházra. VIII. Bonifácz, ki a világ urává akarta magát felküzdeni, Szép Fülöp­ben már emberére talált, s a világi hatalomnak ez első, sikeres győzedelme után léptenként haladt előre az állami hata­lom, mely egyidejűleg a gyenge feudalitásból mindig erősebb királysággá lőn, míg az egyház fokonként veszté ama független erejét, mely őt a középkorban a föld hatalmasai fölé emelte, a szegények és elnyomottak hatalmas védőjévé tette. Feje — a pápa maga — lassanként kis olaszhoni fejedelemmé sülyedt, kinek duodez souverainitása mégis sokszor elég hatalmas volt, hogy zavarólag hasson a legnagyobb emberi társaság fejének tetteire. A nem sokára bekövetkező megtámadásokkal szemben, a katliolicismus már kénytelen volt, csak hogy magát fentartsa, mindenütt a hatalommal, még pedig az akkor egyedül erős té­nyezővel, a királysággal szövetkezni, s így lett a középkori pro­gressiv iránynak e hatalmas, sőt legfőbb tényezője, a legretrográ­dabb tényezőknek szövetségesévé, és Bossuet »egyike az embe­riség legfenségesebb elméinek, s talán az újabb kornak legha­talmasabb értelmi tehetsége Descartes és Leibnitz után,« ki VII. Gergely, vagy III. Incze korában e nagy pápáknak méltó utódja lett volna az oltárnak erélyes harczában a királyság ellen : e nagy ember XIV. Lajos panegyristájává lett, védte a »gal­likán következetlenséget,« és védte a király fenhatóságát az egyházi hatalom fölött. ') ') Bossuetrc nézve 1. i h. 418. !.

Next

/
Thumbnails
Contents