Századok – 1873

Pauler Gyula: Comte Ágost s a történelem - 391

PAULER GYULÁTÓL. 399 uralkodó militarismus megkívánt, nevelt hősöket, polgárokat, de nem embereket, mint most mi, a monotheismus növendékei kí­vánjuk. Mi az állam ezéljaihoz nem tartozott, közönyös dolog volt, minek egyik rettentő 'vagy undorító jelenségét a görögök­nél, sőt még a rómaiaknál is általában dívó paiderastiaban látjuk. Ez összezavarás a polytheista társulat harezi szelleméből folyt, mely tábort csinált az államból, katonai fegyelmet és en­gedelmességet igényelt minden tekintetben, hogy czélját el­érje, és nem tűrhetett maga mellett egy okoskodó, irányt adó más testületet. Róma e tökéletlenség nélkül, a kereszténységgel, sohasem foglalta volna el a világot : a müveit világot pedig — a mint Comte véli — a további haladás végett egy birodalommá kellett olvasztani. Az ó-világnak két nagy társadalma közül a görög e fel­adatra kevésbé volt alkalmas. Már keletkezésénél — mint Maistre megjegyzi — megoszolva, apró háborúkban emészté fel ön­maga ellen erejét. Geniusa inkább volt intellectualis, mint socia­lis. Nagy tehetségei a szellemi téren kerestek maguknak méltó foglalkozást, és nekik köszöni az emberiség a metaphysikát, mely működésében nagyon hasonlít Göthe Mephistophelesé­hez, örökké tagadva, rombolva, de mégis — néha akaratja elle­nére — a jót előkészítve, és az első, legegyszerűbb tudományt, a mathesist, mely a csillagászatra is fényt vetett, Róma ellen­ben, mióta a theocratiai uralmat a királyok elűzésével levetette, senatoraiban oly castot bírt, mely magában egyesítvén a szel­lemi és politikai hatalmat, legnagyobb mértékben rendelkezett mindazon eszközökkel, melyek a polytheismus nagy czéljának létesítésére megkívántattak. Midőn ezt a Krisztus előtti század­ban befejezte s a római birodalom annyira kiterjeszkedett, a mennyire csak lehető volt, későbbi kisebb hódítások nem eshet­vén a latba : »e nagy szervezet — Comte szavait idézem — el­vesztvén egyedüli éltető erejét, azonnal kezdett fokozatosan bom­lani és előidézett oly erkölcsi sülyedést, melynek soha sem volt még párja, mert soha sem létezett még azelőtt annyi mindenféle eszköz, hatalom és gazdagság mellett oly mérvű czél és elvtelen­ség. A köztársaságnak császársággá való átalakúlása, mely szük­ségképen a helyzetből következett, midőn terjeszkedés helyett a

Next

/
Thumbnails
Contents