Századok – 1873

Pauler Gyula: Comte Ágost s a történelem - 391

PAULER GYULÁTÓL. 399 uralkodó militarismus megkívánt, nevelt hősöket, polgárokat, de nem embereket, mint most mi, a monotheismus növendékei kívánjuk. Mi az állam ezéljaihoz nem tartozott, közönyös dolog volt, minek egyik rettentő 'vagy undorító jelenségét a görögöknél, sőt még a rómaiaknál is általában dívó paiderastiaban látjuk. Ez összezavarás a polytheista társulat harezi szelleméből folyt, mely tábort csinált az államból, katonai fegyelmet és engedelmességet igényelt minden tekintetben, hogy czélját elérje, és nem tűrhetett maga mellett egy okoskodó, irányt adó más testületet. Róma e tökéletlenség nélkül, a kereszténységgel, sohasem foglalta volna el a világot : a müveit világot pedig — a mint Comte véli — a további haladás végett egy birodalommá kellett olvasztani. Az ó-világnak két nagy társadalma közül a görög e feladatra kevésbé volt alkalmas. Már keletkezésénél — mint Maistre megjegyzi — megoszolva, apró háborúkban emészté fel önmaga ellen erejét. Geniusa inkább volt intellectualis, mint socialis. Nagy tehetségei a szellemi téren kerestek maguknak méltó foglalkozást, és nekik köszöni az emberiség a metaphysikát, mely működésében nagyon hasonlít Göthe Mephistopheleséhez, örökké tagadva, rombolva, de mégis — néha akaratja ellenére — a jót előkészítve, és az első, legegyszerűbb tudományt, a mathesist, mely a csillagászatra is fényt vetett, Róma ellenben, mióta a theocratiai uralmat a királyok elűzésével levetette, senatoraiban oly castot bírt, mely magában egyesítvén a szellemi és politikai hatalmat, legnagyobb mértékben rendelkezett mindazon eszközökkel, melyek a polytheismus nagy czéljának létesítésére megkívántattak. Midőn ezt a Krisztus előtti században befejezte s a római birodalom annyira kiterjeszkedett, a mennyire csak lehető volt, későbbi kisebb hódítások nem eshetvén a latba : »e nagy szervezet — Comte szavait idézem — elvesztvén egyedüli éltető erejét, azonnal kezdett fokozatosan bomlani és előidézett oly erkölcsi sülyedést, melynek soha sem volt még párja, mert soha sem létezett még azelőtt annyi mindenféle eszköz, hatalom és gazdagság mellett oly mérvű czél és elvtelenség. A köztársaságnak császársággá való átalakúlása, mely szükségképen a helyzetből következett, midőn terjeszkedés helyett a