Századok – 1873

Pauler Gyula: Comte Ágost s a történelem - 391

394 COMTE ÁGOST ÉS A TÖRTÉNELEM igen sokat, bár szükséges vagy hasznos volna ránk nézve, nem vagyunk képesek véghezvinni.1 ) Számtalan példát mutat a his­tória, hogy az emberiség századokon át tűrt bizonyos roszat, a nélkül, hogy a tehetség, melylyel magán segíthetett volna, kifej­lődött volna. A legnagyobb szükségben is inkább nyúl az ember palliativ eszközökhöz, semhogy egész életmódját megváltoztassa, és neki ellenszenves állapotra térjen át, kivévén ha e válto­zásra szellemi tényezők által már disponálva van. Utazók ta­núsága szerint még napjainkban is némely vad népek, hogy a túlnépesedést meggátolják, megölik az öregeket, gyengébbeket, de nem hagynak fel nomád életükkel, nem cserélik azt fel a földmíveléssel, mert e változásra sem értelmileg, sem erkölcsileg nincsenek még kellőleg előkészítve. Az emberiség legnagyobb ré­szénél ezt a fetischismus eszközölte az által, hogy a vallásos érzüle­tet bizonyos külső tárgyakra, a szülőföldre stb. irányzá és a hivő sorsát ahhoz köté, s mert azt magával el nem vihette, maga ma­radt meg oldalánál. A fetischismusnak e sajátsága, mely valami hasonlót idézett elő, ahhoz, mit mi most hazaszeretetnek nevezünk, még a későbbi polytheismus korában is felismerhető s az embert házi tűzhelyéhez legerősebben penatesei és laresei csatolák. »A megható fájdalom, melyet az ó-kor háborúiban a legyőzött­nél annyiszor találunk, kinek el kell hagyni házi isteneit, nem vonatkozott elvont jelentésű, általános istenségekre, Jupiterre, Minervára, kiket mindenütt feltalálhatott, hanem vonatkozott legnagyobb részt házának, tűzhelyének isteneire, tiszta, valósá­gos fetischekre. « 2) Midőn a fetischismus az embert állandó letelepedésre készté, egyúttal a csillagimádásra vitte, a honnan már csak egy lépés kellett a polytheismushoz. A földmives állandó lakosnak sokkal több alkalma volt tapasztalni az égi testek tüneményeit, hatását rá, családjára, foglalkozására, mint a kóbor vadász-vagy pásztornak. A csillagok — ha szabad e kifejezéssel élnem — már sokkal általánosabb értékű istenek voltak bármely más fe­*) Még ha Darwin elméletét fogadnók is el, a tehetségeknek ezen fejlődése oly lassú, hogy mig az alkalmazkodás megtörténik, milliók és milliók elvesznek. *) I. h. 63. 64. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents