Századok – 1873

Pauler Gyula: Comte Ágost s a történelem - 391

392 COMTE ÁGOST ÉS A TÖRTÉNELEM vélt feltalálhatni, kikhez babonás félelemmel közeledett. »Minden Isten volt, — idézi Comte Bossuet szavait, — kivévén Isten maga !« és ez a fetischismus, a theologiai felfogásnak legelső, legprimitívebb és — Comte szerint — szükségképen való foka, mely annyira benn van az emberi természetben, hogy azzal, szemben megfoghatatlan tüneményekkel, nem csak vad embereknél, hanem, bár sallangos, bölcseleti phrasisokba burkolva, müveit nemzetek bölcsészeinél is mai napig találkozunk. »Mert mi egyéb — kérdi joggal Comte — a positiv elmének ama homályos, ködös pantheismus, melylyel főleg nagyszámú, mély elméjű német metaphysikusok oly nagyra vannak : mint általánosított, rendszerbe öntött fetischismus, melynek valódi természetét, tudományos burka miatt a vulgus fel nem ismeri ?« *) Comte-nak e felfogása természetesen ellenkezik a keresztyénségével, mely szerint az emberiség bölcsőjében egy Istent vallott, és csak később szakadt el tőle, mely felfogást a történelmi emlékek támogatni látszanak2); de ő annak czáfolatába nem bocsátkozik, sőt alig érinti, mert — mint saját szempontjából igen helyesen mondja— a keresztyénség is az egy Isten ismeretét nem természetes fejlődés, hanem természetfölötti kinyilatkoztatásnak tulajdonítja, s még ezzel szemben is a természeti hajlam oly erős volt a zsidókban, hogy minduntalan vissza-visszalianyatlottak a pogányságba.3) Comte elég részletesen festi a fetischismus hatását, de inkább éles eszű következtetések, mint valódi történeti adatok alapján, melyek a vadság ez első korára nézve úgyszólván teljesén hiányoznak. A jelenleg még itt-ott található vadak analógiája igen csekély támaszpont, kivált ha tekintetbe veszszük, mily hiányosak, megbízhatlanok az utazóknak tudósításai. Anynyit azonban kivehetünk és kivesz Comte, hogy a társaséletnek, az erkölcsiségnek, sőt még az intellectualis fejlődésnek is első csirái e durva theologia befolyása alatt keletkeztek. Fel-*) Cours de philosophie pos. V. 33. 1. 2) Prehistoricus, anthropologiai stb. adatokról természetesen nem szólok, mert azok — úgy látszik legalább nekem — e kérdésre aligha fognak valaha világot vethetni. 3) L. h. 26. 1.