Századok – 1873

Zsilinszky Mihály: Tót történelmi szemle 1872-ről 338

BÍLÍÁLATOK. 341 és Magyarországra vonatkoznak egész 1112-ig. Azután pedig bemutat rajzban és pedig magyarázat kíséretében egy régi keresztet, mely 1852-ben ásatott ki a földből, Tatábozközel. Ezen, mintegy öt hüvelyk nagyságú rézkereszt tulaj donképen két üreges összeillő oldalból áll, melyeken tisztán látható vésett szent képek és feliratok láthatók. Az előrészen a kereszt kellő közepén, mintegy kerek rámába foglalva látható Krisztus mellképe, jobbja mutató-ujját figyelmeztetőleg emeli, baljában pedig könyvet tart. Fölötte egy más hasonló alakú kép ábrázolja a szárnyas Mihály arkangyalt, a ki jobbjában kopját tart, balján pedig keresztes vérttel van ellátva, alatta Gábor angyal, kezében bottal. A kereszt jobb szárnyán látható Mária képe, jobb kezét mellére téve, balját pedig áldásra emelve ; a bal szárnyon Sz.János képe, imára emelt kezekkel. A kereszt hátsó részén, középtől le egész az alsó végéig Sz.-Miklós egész alakú képe látható, — baljában könyv, jobbja áldásra emelve ; fölötte Sz.-György mellképe ; a jobb szárnyon Sz.-Prokóp, a bal szárnyon pedig Sz.-Száva arczképe. A feliratok cyrill betűkkel vannak írva. Ebből Sasinek azt kövezteti, hogy e kereszt a cyrill és methód-féle szerzetésektől ered, mint a kik ezen a vidéken laktak Maykán. Ezek volnának figyelemre méltóbb történelmi és régészeti közlemények a Matica múlt évi évlapjaiban. Most lássunk még egy más ilyfajta könyvet, mely szintén a Matica kiadványai közt jelent meg ily czím alatt : » A r c h i v starych cesko-slovenskych listín, písemnostia dejepisních p ôvo din,« azaz: a régi cseh-tót levelek, és eredeti történelmi iratok tára. Szerkesztője Sasinek az előszóban azt igéri, hogy a magyarhoni tótok történelmének és culturájának érdekében, más művelt népek dicséretes példája szerint, ezen új vállalatban közöltetni fognak minden régi tót nyelvemlékek, és pedig három részben. Az első részben lesznek összegyűjtve mindazon cseh-tót régi levelek és pecsétek, melyek akár a királyoktól, akár egyes hivatalos és magánemberektől^ akár pedig községektől és társulatoktól eredvén, tanúbizonyságot tesznek a tót nyelv közhasználatáról Magyarországban. A második részben igéri mindazon iratok közlését, melyek a tót tudó-