Századok – 1873

Zsilinszky Mihály: Tót történelmi szemle 1872-ről 338

340 KÖNYVISMERTETÉSEK, Vagi« név alatt hajdan Csehországhoz tartozott, mígnem 999-ben a lengyelek, majd 1009-ben Sz.-István birtokába jutott. Csak ekkor kezdtek a magyarok, »ezen hívatlan vendégek,« lassankint letelepedni Gömörben, kik elől a tótok, hogy szántóföldjeiket békében mívelhessék, mindig fölebb és fölebb vonûltak. Leírja aztán »atatár pusztítást Gömörben,« ki­emelvén, hogy a mennyiben az eldöntő ütközet Sajó mellett volt, legelőször a gömöri nép érezte a vad csorda kegyetlenkedéseit. A tatárok elvonúlása után azon rémhírek következtében, hogy azok vissza fognak jönni, épültek számos várak. így Bebek Detre épített hét várat (ú. m. Krasznahorkát, Tornyát, Szádvárt, Stit­niket, Haragyistyát, Brzotint és Sólyomkőt.) Más nemesi csalá­dok követték példáját. így a Lorántíiak építették Várgedét és Putnokot, a Balogiak Balogot, a Szécsyek Bima-Szécset, Vajda Tamás Tiszóczot stb. Több falu lakói együvé mentek lakni, hogy nagyobb biztosságban lehessenek ; így példáúl Jolsvához csatla­kozott három falu, Bima-Szombat pedig hét külön faluból alakúit. A »husziták korában« még több vár keletkezett, melyek­nek aztán nagy hasznát és kárát látták »a török pusztítások« korában, — mely korokról szintén elég bőven ír a szerző. A »gömöri várak« czíme alatt következő husszonkilencz erős­séget ismertet meg : 1. Várhegy, 2. Murány, 3. .Tolsva és Magyar­óvár, 4. Tiszócz, 5. Krasznahorka, 6. Sajóvár, 7. Haragyistya, 8. Gombaszeg, 9. Berzéte, 10. Stitnik, 11. Balog, 12. Derencsény, 13. Drienok, 14. Rima-Szécs, 15. Rozsnyó, 16. Magin, 17. Serke, 18. Vár-Gede, 19. Ajnácskő, 20. Putnokvár, 21, Szabadka, 22. Rimabánya, 23. Zámcsiszko, 24. Viszelná, 25. Rákos, 26. Pogányvár, 27. Hrachov, 28. Ozsgyán és 29. Grulyavár, melyek közül soknak már romjai is alig láthatók. Majd elő­számlálja a régi (XII. és XIII. századbeli) templomokat és ko­lostorokat, a gömöri barlangokat és vizeket, kiemeli a régi vas­bányászatot s az úgynevezett »fagyos völgyet,« melyben még a forró nyári napokon sem olvad el egészen a jég. Hyros István közöl XIII. és XlV-ik századbeli latin okleveleket a Palugyay-család levéltárából ; S a s i n e k pedig folytatja a tót történelmi források közlését. Ezúttal Nestor orosz krónikás művéből közli mindazon szakaszokat, melyek a tótokra

Next

/
Thumbnails
Contents