Századok – 1873

Horváth Árpád: Jelentés és bírálat az 1872. évi kortani pályaművekről 322

HORVÁT ÁRPÁDTÓL. 335 nûlôk sem képesek e szabályokat puszta combinálás útján, mintegy a priori construálni ; s épen azért ezeket a kortannak minden kézikönyvében kimerítően kellene tárgyalni. A vasárnapi betű számítását, mint a kortan egyik fontosabb problémáját említette föntebb bíráló ; és miután az I. számú pályaműben a vasárnapi betű meghatározása is tabella segítségével történik, a mi tulajdonképen számításnak alig nevezhető : adjuk a vasárnapi betű számítását, természetesen tabella nélkül, itt azonban a magyarázó jegyzetek elhagyásával csak a lényegesekre szorítkozva: I. Leírjuk a hét vasárnapi betűt, s azokat számozzuk, így : A. B. C. D. E. F. Gr. 1 2 3 4 5 6 7 II. Az adott évszámot elosztjuk 4-gyel, hogy megtudhassuk, közönséges vagy szökő-év-e, mert a szökő-évben két vasárnapi betű van ; lia nincs maradék, akkor szökő-év. III. Összeadjuk a) az adott évszámot«b) az előbbi osztás hányadosát (ez a quotus a Kr. sz. óta lefolyt szökő-évek számát mutatja), c) és öt-öt. IV. Az új naptárban ez összegből kivonatnak a kihagyott napok, ú. m. : 1582—1699 10 nap 1700—1799 11 nap 1800—1899 12 nap 1900—1999 13 nap 2000—2099 ismét 13 nap, stb. V. A harmadik vagy negyedik szabály alapján nyert őszszeget elosztjuk 7-tel. VI. Ezen osztás maradékát kivonjuk 8-ból. VII. Ez utóbbi maradék mutatja a vasárnapi betűt, t. i. annak számát. VIII. szökő-évben az így nyert vasárnapi betű február 24-dike után az évvégéig, az év elejétől pedig február 24-dikeig bezárólag, a sorozatban ezt követő vétessék. IX. Ha az ötödik pont alatti osztásnál nincsen maradék, akkor a vasárnapi betű A., szökő-évben pedig B. A.