Századok – 1873

Garády: A Zichy-codex második kötetének ismertetése 276

294 TÁRCZA. látszik is, tele van élettel és erővel, szerencséjére Európa népeinek. Ő az, aki Európa és Ázsia kapuján őrködik; legyen is hü őre annak ! Rosz és balvégzetű politika volna egy polgárosúlt és katholikus német hatalmasság részéről elnyomni egy oly nemzetet, mely védője azon oldalról, hol a hódítás telhetetlen szenvedélye forrong, a barbárságra támaszkodva. De, bármi történjék is, Magyarország élni fog rendeltetésének. Egy nép sem ment keresztül keserűbb viszontagságokon ; a tatárok által elfoglalva, a törökök által feldúlva, bclmegliasonlás által számtalanszor elnyomva, s nemegyszer saját fejedelmei által is megrontva, minden romlásából erősen és önbizalommal emelkedett föl. Ez az eleven életerő, mely a húnfajta népeket tizenöt század óta, annyi ellenük esküdt törekvések daczára, a Tisza és Duna partjain fenntartotta, a magyarnak lelke mélyében fekszik s még megtört büszkeségében is kitörik. Szent-István, Nagy-Lajos és a Hunyadyak nemzete bebizonyította, hogy tud tűrni, hogy bevárja a dicsőség napjait!« így szóla rólunk egy idegen tudós, akkor, mikor mindenki elhagyott bennünket. A megjelent munkák nagy feltűnést okoztak a történelmet művelő körökben. A magyar tudományos Akadémia rögtön megválasztotta Thierryt kültagjának, mit az érdemes tudós a legnagyobb megtiszteltetésként fogadott s fölkérte tudósainkat, hogy a művében előforduló hibákat, tévedéseket, melyektől egy emberi mű sem lehet ment, helyreigazítani s netán új adatokkal bővíteni szíveskedjenek. Thierry e kívánatának siettek is eleget tenni tudósaink, s Bartal György, Erdy János, Kiss János, Balogh Pál, Nagy és különösen Szabó Károly — kivel Thierry aztán tüzetesebb levelezésbe is bocsátkozott — rendelkezésükre bocsáták e tárgyra vonatkozó gyűjteményeiket, jegyzeteiket és felvilágosító adataikat, miket Thierry lelkiismeretesen felhasználván, függelékként csatolt munkája második kiadásához, mely már a magyar Akadémia pártolása alatt jelent meg. E kiadáshoz még egy becses adalék is van csatolva : egy bírálati értekezés a clialonsi (Cataulunum) harczról. III. Napokon ugyanis nagy gyakorló táborát épen a város mellett azokon a tereken állította fel, hol tizennégy század előtt Európa összeütközött Ázsiával. E téren a Suippe partján egy még jókarban levő római táborhely áll, melyet a hagyomány Attila tábora név alatt emleget. E táborról s arról a szerepről, melyet a chalonsi harcz eseményei közben e tábornak tulajdoníthatni,