Századok – 1873

Garády: A Zichy-codex második kötetének ismertetése 276

BÍRÁLATOK. 283 gadták, s állították, liogy a felperesek által Koachynak nevezett s magokénak vallott birtoknak nem Koacky, • hanem Egerszeg a neve, s kir. adomány útján az övék, mit kitűzendő határnapon okmányokkal bebizonyítani készek. Az új tárgyaláskor felperesek egy 1270-ki nyílt-levéllel léptek föl, mely szerint István király a Koachynak nevezett földtért, szolgálatai jutalmáúl Buliténak és utódainak adományozta ; előmutatták továbbá András királynak két levelét, melyeknek egyike 1290-ben kelt, szerinte pedig a király Buhte Koachy nevű földét, melyet Thekus, Bach comes fia, álnokúl adományoztatott magának, Buhténak visszaadta; a másik, évnélkííli levelében pedig meghagyta szigorúan Dezső gömöri főispánnak, hogy Koachy és Triztine birtoklására nézve Buhtét s Mokud fiait, Lászlót és Gált, mindenkinek, különösen Thekusnak háborgatása ellen oltalmazza ; végre előterjesztették az egri káptalannak 1331-ki levelét, mely szerint Thomur János Koachyt, mint magszakadt jószágot, magának adományoztatni kérte, ott kőtemplomot építtetett, s a községet azután Egerszegnek nevezte el, mindez ellen pedig Buhte István a -maga és testvére, Sebestyén, valamint László és György, Simon fiai, és Buhte János, rokonai nevében tiltakozott. Ezek ellenében alperesek először Károly királynak 1323-ban kelt levelét mutatták elő, mely szerint Borsod megyében fekvő Egerszeg nevű község, mint magszakadt birtok, Elus Jánosnak lön adományozva, s ő abba az egri káptalan és kir. ember által be is iktattatott ; felmutatták továbbá Károly királynak két rendbeli, 1324. és 1337-ki levelét, melyek szerint Elus János Egerszeg birtokába újból s két ízben lőn minden tiltakozás nélkül az egri káptalan s kir emberek által bevezetve ; végre előterjesztették a szepesi káptalan 1339-ben kelt levelét, illetőleg Drugeth Vilmos nádorhoz tett jelentését, hogy egy káptalani tag s kir. ember által végzett vizsgálatok kiderítették, miszerint a kérdéses község Koachynak soha, hanem mindenkor és mindenki által Egerszegnek neveztetett. Ezek folytán az országbíró felhítta az egri káptalant, küldene ki két kanonokot, kik ugyanannyi kir. emberrel vizsgálnák meg ez ügyet, részletes utasítás szerint, a hely színén. Ez első ízben nem történhetett meg kellően, mert a felperesek nem hozták el magukkal okmányaikat, a kii-, emberek sem értettek