Századok – 1873

Garády: A Zichy-codex második kötetének ismertetése 276

284 KÖNYVISMERTETÉSEK. egyet az általuk végzettek felől. Az egri káptalan tehát új vizsgálattal lön megbízva. Ez megtörtént. A vizsgálók jelentették azután, hogy a felek, szomszédok s mesgyések és több nemes jelenlétében, okmányaikat előterjesztették, melyeket a vizsgálók mindenki hallatára felolvastak, azután a községet Károly király adománylevele szerint körűihatárolták, végre pedig a felpereseknek, az okmányban névszerint megemlített tanúit és a szomszéd Ordo község 23 lakosát hallgatták ki, a kiktől azt tudták meg, hogy a kérdéses község régóta Koachynak neveztetett, s e név alatt kir. vízőrök, e szerint Bulite fiai s testvérei, felperesek szüléi is föltételesen, királyi szolgálatok fejében, birtokolták ; maga Bulite is e birtokban gyilkoltatott meg, fiai pedig és testvérei a trencsíni Máté támasztotta zavarokban kifosztatva elszéledtek, s a birtokba vissza ellenségeik lesei miatt soha többé nem térhettek. Mindezt a tanúk közül többen, jelesül István mester és Péter bálnói nemesek biztos tudomásuk szerint, mások szüléik- és koros emberektől vett hallomásuk után állították ; különösen pedig nevezett István mester bizonyítá, hogy a kérdéses birtok mindenkor Koachynak neveztetett, de midőn azt Domokos nádor az érintett zavarok alatt elfoglalta, ő neveztette el Egerszegnek ; Albert, Pouka fia, koros ember pedig azt vállá, hogy a birtok, az ő emlékezetére, mindenkor Egerszegnek hívatott, de azt is hallá, hogy egykoron Koachynak is neveztetett. Az alpereseknek az okmányban névszerint megemlített tanúi azt vallák, hogy a per tárgya Koachynak soha, hanem mindig Egerszegnek neveztetett. Mind a két fél néhány tanút kifogásolt. A vizsgálók megtudták továbbá, hogy a kérdéses birtok egykoron Horváth Miklósé volt, de a ki örökösök nélkül halt el. Emígy az ügy eldöntése, a felek beleegyeztével, párviadalra bízatott. A katonásan fölfegyverzett viadorok előbb lándsákkal, utóbb kardok-, buzogányok-, csákányokkal (bicellis) viaskodtak. Győztes az alperesek viadora lön. Még néhány apróbb adat. Yid nyitrai püspököt mint 1344-ben kir. korlátnokot (116. 1.) eddig nem ismertük. Az 1871-ki »Századok« 623.1. Drugetli Miklós mint 1359-ben országbíró említtetik, a mi akkor már nem lehetett, mert