Századok – 1873

Pauler Gyula: Comte Ágost s a történelem - 226

PAULER GLULÁTÓL. 237 Comte az emberi fejlődés egységét vitatja. Szerinte a világ minden népének ugyanazon fejlődési processuson kell átmenni, ugyanazon czélhoz kell jutni, csak hogy különféle külső okok, éghajlat, mostoha természeti viszonyok itt ott meglassítják, akadályozzák a természetes fejlődést, és különböző civilisatiókat hoznak létre. A népek története hasonlít a folyamokhoz, melyek mind a tengerekbe sietnek, de egyiknek folyása rövidebb gyorsabb, a másiké hosszabb, lassúbb, sőt néha látszólag egészen mégis szűnik, és a víz mint a Rajnáról mondák, a homokban vesz el. E fejlődés annyival tisztábban észlelhető, minél miveltebb valamely nemzet vagy nemzetcsoport, s a müveit nemzeteknél, ismét a tudományok, különösen azok összeségében a philosophiában mutatkozik mindig legtisztábban a fejlődési állapot. E fejlődésnek törvényeit — vagyis más szóval, a történelem irányát kiszabó törvényeket Comte, legalább saját meggyőződése szerint, — feltalálta és azon híres elvében foglalta össze, hogy az emberi szellem a theologiai felfogáson kezdi, azután átmegy a metapysicara, végre a positívismusra, mely nek küszöbén állunk, de melybe belépni még csak a jövendő kor fog. A theologiai felfogás a világ rendét öntudatos lények akaratának tulajdonítja. Istenek vagy Istenről beszél, ki a mindenséget kormányozza, fentartja. A methaphysicaí felfogás ezt tagadja. Hogy Istent ne kelljen mondania, természetet, erőt, anyagot, véletlent emleget mint oly dolgokat, melyek névnél nem egyebek, mert e szó : »természet« ép oly kevéssé positiv fogalom, mint Isten avagy gondviselés. A positiv felfogás ellenben nevekkel meg nem elégszik. A mindenségben bizonyos törvények összeségét látja, melyeknek kikutatását tűzi feladatúi. A theologiai felfogásé volt az ó és középkor. Az új korban, napjainkig a methaphysika uralkodik : a positivismus lassan fejlődik, jelei már mutatkoznak, de csak a jövő fogja látni teljes kifejlődését és uralmát. Minő leend e positiv állapot? Comte nem irta körül. Ha azonban Comte-nak magának elveit és meggyőződését vesszük alapúi, ama, — legtöbbünkre nézve kétségkívül meglepő et éphémère popularité, enfin s'il est industriel, ii ne cherchera point des inventions capitales, mais des modifications lucratives. Cours de philosophie positive« V. 303. 1.