Századok – 1873

Pauler Gyula: Comte Ágost s a történelem - 226

236 COMTE ÁG08T ÉS A TÖRTÉNELEM lángész minőnek most szeretik tekinteni, hanem csak nagy szorgalmú elme, ki azonban feladatának nagyságát el nem birta : meggyőződhetik ama néhány sorból, melyet az erkölcsi elvek stabilitásárúi irt, a melyekből következteti, hogy erkölcsi haladás egy általjában nem is létezik. Draper — ki Eacot annyira leteszi — sokkal kisebb ember volt, sem hogy a kelepczét elkerülhette volna, melybe a nagyobb Bucle beleesett, de már Lecky éles elméje nem csak átlátta, de mégis czáfolta ama tév felfogást, melyet koránt sem lehét a positiv felfogás kifolyásának tekinteni. Igaz, hogy a legtöbb erkölcsi elv oly régi, majdnem mint az emberiség, de az elvek alkalmazásában nagy különbséget találunk, baladást észlelünk. »Szeresd felebarátodat« ! régi elv, már Krisztus előtt létezett, abban tehát nem volt haladás, de igenis mutatkozik a hala dás a feleletben azon kérdésre : » de hát ki az én felebarátom« ? Comte tisztán felfogta, és tanította az erkölcsi haladás tanát, és annak fontosságát, mely már a consensus-generalisról szóló tanábúl is következik ; müvének legszebb sorai közé tartoznak, szavai, melyekkel az erkölcsiség nélkül való egyoldalú értelmi haladás veszélyeit festi. »Ha az értelem nincs alárendelve az erkölcsiségnek — úgymond — a lángész, feltéve, hogy akkor egyáltalában teljesen kifejlődhetnék, mi azonban nehezen fogna megtörténni, hamar másodrendű eszközzé válik szűkkeblű személyes érdekek kielégítésére, a helyett, hogy tásradalmi nagy feladatának élne, mely egyedül képes neki méltó tért a tevékenységre nyújtani : ha bölcsész csak oly társadalmi rendszert fog felállítani, mely saját vágyainak megfelel ; ha tudós befogja érni felületes eszmékkel, melyek azonban könnyű és hasznothajtó sikerrel kecsegtetnek. Ha művész, lelkismeretlen műveket fog alkotni, csaknem minden áron gyors és ephemer népszerűségre törekedvén ; végre ha iparos nem lényeges találmányokra, hanem csak hasznothajtó módosításokra fog szorítkozni.«1) ') »S'il est philosophique, il ne s'occupera que systématiser la société au profit de ses propres penchants, s'il est scientifique, il ce bornera a des conceptions superficielles susceptibles de procurer bientôt des succès faciles et productifs, s'il est es'hetique, il produira dés oeuvres sans conscience aspirant, presque á tous prix, á une rapide