Századok – 1873

Pauler Gyula: Comte Ágost s a történelem - 226

PAUI-.HR GVUI.ÁTÓIÍ. 235 hogy a református elem — kevés kivétellel — hazánkban még most is ellenzék, még most is — mutatis mutandis — kurucz, mint akár volt Tököly- vagy az ónodi gyiilés idejében. Comte az emberiség történetét fejlődésnek,(développement) nevezi, s óvakodik a tökéletesedés szótól, mely szerinte—nem szabatos, nem tudományos és csak félreértésekre szolgáltat alkalmat ; az'emberiség fejlődése folytonos, de nem korlátlan, nem határtalan, hanem meg van határozva az ember természete által. Nein tagadja azonban, sőt elismeri, hogy e fejlődés haladást jelez, és pedig haladást minden tekintetben physicai, politikai, erkölcsi és tudományos tekintetben egyaránt, s hogy a haladás eszméje megmaradt az emberiségben, oly korszakokban is, hol annak igen kevés kézzelfogható jelei mutatkoztak, azt — Comte szerint — nagy részben a katholika egyháznak lehet köszönni, mely álláspontjánál fogva mindig azt tanitá, hogy a kereszténység kora tökéletesebb a pogányságnál : mig ellenben a Protestantismus .volt az, mely ez eszmét kissé megzavará, részben az által, hogy különös előszeretettel fordult vissza az ó-testamentom meghaladott felfogásához, részint, hogy felállitván az egyház corruptiójáról való tant, több mint ezer esztendőt ki szeretett volna, mint megromlási időt törülni az emberiség történetéből és vissza akarta volna, mint valami jobb állapotot, varázsolni ama kort, melyben — felfogása szerint — a kereszténység még eredeti tisztaságában létezett. E haladást leginkább a/, tudományokban, az intellectualis tulajdonságok terén észleljük, sőt lehet mondani, hogy az értelmi haladásnak iránya határozza meg egy altaljában a fejlődés irányát, annélkül, hogy felednők, miszerint azért a többi irányzatok is gyakorolnak hatást a fejlődésben. Comtenak éles elméje fel sem teszi, ama felesleges és szőrszálhasogató kérdést, melynek Bucle oly nagy fontosságot tulajdonit, s a melyet ép oly önelégültséggel, mint kevés sikerrel tárgyal : vajon az erkölcsi vagy az értelmi tökéletesbülésben áll-e az emberi haladás ? Feleslegesnek mondók a kérdést, mert az olyan, mintha valaki kérdené, mi szükségesebb ahhoz, hogy a gőzhajó menjen, a gép-e vagy a gőz ? minthogy mindkettő nélkülözhetetlen a haladásra. Ha valaki kételkednék még, hogy Bucle nem volt azon