Századok – 1873
Zsilinszky Mihály: Egy Thököly-korabeli alispáni körlevél 217
222 TÁRCZA, dénáron mozogni kellene tehát az Oklevéltár folytatásával, és pedig nemcsak a második kötet kiadását, hanem a további kötetek tartalmát szolgáltatni hivatott székelyföldi s magyarországi, erdélyi, köz- és kivált családi levéltárak e czélú átkutatását illotöleg. Mert, bizony, ily nagy terjedelmű kutatások, ha lelkiismeretesen akarjuk végrehajtani, sok időt igényelnek, — a pályadíjra pedig (hála a lelkes hazafiak buzgalmának) máris több gyűlt be 1000 frtn.il. — Toldy Ferencz irodalmi beszédeinek ismét egy kötete jelent inog legújabban Káth Mórnál. A ki az érdemkoszorús szerző e nemű szónoklatait, melyek leginkább irodalmi c's emlékünnepélyek alkalmával tartattak, — ismeri : jól tudja, mennyi azokban a kor- és élettörténeti becses adalék. És mi főleg ezért említjük fel, és ajánljuk t. olvasóink figyelmébe ezen annyi egyéb tekintetekből is oly értékes dolgozatokat. — Fraillíl Yihlios-nak a m. tud. Akadémia múlt 1872-ik évi junius hó 6-kán tartott ülésén felolvasott, s általunk annak idejében említett jeles értekezése H e n c k e 1 Jánosról, Mária királyné udvari papjáról, az akadémiai »Értekezések« közt megjelent, s a Il-ik osztály I V-ik füzetét képezi. Az értekezést XI db. okin íny egész terjedelmű közlése követi melléklet gyanánt, — mely okmányok Henckel életére vonatkoznak, s részben Rotterdami Erasmus Baselben 1540-ben kiadott levelezéseiből kölesönözvék, részben pedig itt jelennek meg először, értekező levélt u'búvárlatai által napfényre kerülve. Megemlítjük egyszersmind Frankinak legújabb meglepő eredményű bécsi utazás it, a hol is a cs. és kir. udv. titkos levéltárban I. János király idejebeli ö t magyar- és erdélyországi, eddigelé teljesen ismeretlen országgyűlés actáit, nevezetesen decretuinait sikerült fölfedeznie. Ezen országgyűlések egyike 1530-ban Budán, egy másika pár évvel később Sopronyban tartatott, amaz Z ípolya, emez Ferdinánd által egybehíva. Végzeményeik meg fognak jelenni az országgyűlési irományok tára első kötetében. — A Fáy-könyv- és kézirattár. Az azelőtt egészen s még most is részben Borsodban őrzött, részben azonban Budán levő Fáy-féle hires könyv- és kézirattár megvételére — mint biztos forrásból értesülünk — a nemzeti muzeum alkudozik. A mennyiben a jó részt még a múlt század első felében Dob ai Székely Sámuel által gyűjtött ezen kézirattárt futólag áttekinthettük : eléggé meggyőződtünk, mily nevezetes eredeti levelezések s egyéb irományok foglaltatnak abban, különösen a XVII-ik századból s a XVIII-iknak elejéről. Nagy kár volna tehát, ha