Századok – 1873
Zsilinszky Mihály: Egy Thököly-korabeli alispáni körlevél 217
TÁRCZA. 227 Valahogy az alkudozás felbomlanék, s a néhai Nagy István hétszemélynök gyűjteménye módjára e könyvtár is külföldre vándorolnék. Bízunk azonban az illető tulajdonos hazafiságában is, hogy inkább akarja kincsét illő kárpótlás mellett a nemzet oltárára tenni le, mintsem menthetetlen nyerészkedésből idegen kezekre juttatni azt, a mi a magyart illeti. — Révész Iliire az általa szerkesztett debreczeni »F i g y e 1-mező« legújabb, 1873-iki második füzetében, Benkő Józsefnek az erdélyi muzeumban levő kézirati müvében foglalt másolat után közli Dr ág fi János országbírónak — ki tudvalevőleg Mohácsnál, az ország zászlóját védve esett el — ugyancsak a mohácsi mezőn tett magyar nyelvű végrendeletét. Ezen fölötte érdekes nyelvemlék nekünk is felötlött már pár év előtt, midőn a budai kir. kamarai levéltár lajstromaiban kutatva, annak eredetije elénk került, — azonban a dolognak utána látván, kiderült, hogy már Mednyánszky Alajos báró kiadta volt, és pedig az eredetiről, ezen végrendeletet, a »Tudo -mányos Gyűjtemény« 1818-ik évi folyamában (VlII-ik köt., 24. 1. »Drágffy János Mohácsnál utolsó rendelése.«) Es ezért hagytuk mi el annak i s m é t i kiadását. Iliszszük, hogy ha az annyira szükséges történelmi általános repertóriummal már bírnánk : Kévész is tudomást szerzett volna előbb az imént említett kiadásról. — "Vegyes közlések. A hazai nyomdászat 400 éves fordulójának f. évi megünneplésével, vagyis Toldy tervezett alkalmi értekezése a »Chronicon Budense« —e legelső magyarországi könyv — újranyomatásával kapcsolatban, Buda városa 2000 frt alapítványt tett az egyetemnyomdai szedők özvegyei s árvái segélyezésére. — A történelmi emlékű M á t y á s-t e m p 1 o m tornyának és homlokzatának stylszerü helyreállítására nézve is felelt elvégre a eultusministernek a budai tanács, hogy a város, korlátolt anyagi helyzetéhez képest kész hozzájárulni az építés költségeihez. így tehát talán lassanként mégis csak megindul ezen ügy, s Magyarország koronázási egyháza nem sokáig fog állani jelen botrányosan ronda s elcsúfított állapotában. — A csanádi A d a 11 á r február havi füzete széles olvasottságról és nagyszorgalmú nyomozásokról tanúskodó tanúimínyt közöl Csanádról, az Árpádok alatt, továbá tárczájában borzasztóan érdekes részleteket a múlt századi »k. k. Temeseh-Banater Administration« 1756-iki aetáiból : mii)' kegyetlenül használtak a kínpad minden iszonyait Temesvá-