Századok – 1873

Balássy Ferencz: Viszhang Botka Tivadar „Tájékozásá”-ra a vármegyék alakulása kérdésében - 153

BALÁSSY FKKENCZTÖL. 163 táján is ide tartozott. S így ezen főesperesi kerület már annyiban is különös figyelmet érdemel, a mennyiben jelzi azon határvonalakat, melyek a magyar területnek ezen részét elválasztották a régi Verőczétöl ; mert csak ez, t. i. a régi Verőcze tartozhatott Slavoniálioz, ha csakugyan tartozott, nem pedig az egész mostani Yerőcze. Hogy tovább ne folytassam e nyomozást, az érintett történelmi nyomok s adatok, s az azokból folyó combinatiók is mutatják, hogy a kérdéses főesperességek ha nem képeztek is mind későbbi értelemben vett vármegyéket, de azért mindenesetre oly vidékeket képviseltek vagy jelzettek, melyek a főesperességek alakulásakor politikailag is különálló területek voltak, és csak később, az átalakulás processusában, olvadtak a szomszéd vármegyékbe, mikor a várispánságok is egyesíttettek a megyékkel. A mik egyszersmind azt is világosan mutatják, hogy az egyház a püspökségek alapításakor a főesperességi kerületek alakításában az ország akkori tényleges politikai felosztását szem előtt tartotta és szorosan követte, s a hány megye vagy autonom kerület volt valamely püspöki megye területén, azok száma szerint ugyanannyi főesperesség állíttatott, s a joghatóság kérdése s illetéke valamint politikai, úgy egyházi tekintetben is a megyék vagy kerületek kiterjedése és határai szerint szabályoztatott vagy korlátoztatott, úgy, hogy valamint minden megye vagy kerület élén egy comes állott, úgy egyszersmind minden ilyen megye egyliázilag is egy főesperes hatósága alá tartozott. Itt ellenvetésül fel lehetne hozni, hogy Bihar megye hajdan négy főesperesi kerületre volt osztva. Érdemes ellenfelem csak kettőt említ, ú. m. a köles érit és a kalotait, de ezeken kivül még két főesperesség volt e megyében, ú. m. a bihari (Archidiaconatus de Bihor), és a homrogi (Archidiaconatus de Humruc) ; hanem e itt négy főesperesség felállítását eléggé indokolja ezen megyének roppant kiterjedése, mely nem is anynyira megye, mint inkább tartomány volt, és négy középszerű vármegyével felért, főleg mikor még Kalotaszeg, a mai Kolos vármegyének egy tetemes része is ide tartozott. Egy főesperes ily nagy területen, mely kiterjedésre egy püspöki megyével vetekedett, nem lett volna képes a főesperesi hivatalnak megfe-