Századok – 1872

Botka Tivadar: Tájékozás Balássy Ferencz „Viszhangjai” körűl a vármegyék első alakulásáról - 704

706 TÁJÉKOZÁS. tehát azon ismertető jelleg, meiyre építem abbeli állításomat: hogy a Novi Castri megye, illetőleg várispánság, mint speculatorokkal ellátott földterület már I. Gejza és Sz. László idétt a lengyel határszélekig terjedett; a mi egy jelentésű azzal : hogy nemcsak Hevest és Abát, hanem" Sárost is foglalta keblében. Ezen érvelésnek támot nyújt azon körülmény is, hogy Sáros vármegyének még azután is, mikor az átmeneti korszakban a Novi Castri kötelékéből kivált, mint már ennek helyébe lépő határszéli állomásnak meghagyattak speculatorai, kiknek egy része Fintán volt telepítve 1

). Ez állításom első érve, átmegyek a másodikra. Már értekezésem második közleményében „Századok" 1871. évi folyam 307. 1. elvül állítottam íel : hogy nagyon tévedne, ki azt hinné, hogy Sz.-István az egész ország minden táját megyékké és várispánságokká alakította; mi oly föltevést tenne szükségessé, hogy ilyen új intézmények kellékei az elfoglalt föld minden szögében készen állottak, holott a honfoglalást követő első korszak — Anonymus bizonysága szerint,' — bő adatokat nyújt arra, hogy az országnak nagy terjedelmű földterületei néptelen és vadon állapotban soká tengettek, következőleg sem a megyei, sem a várispánsági szervezés kellő qualificatiójávzil nem bírván, a nagy király szelleme sem képesíthette azokat megyékké vagy várispánságokká. Kétségtelen példákat is hoztam föl Szepes, Mármaros, Bereg és Árva mostani vármegyékről mint olyanokról, melyek a megyei alakulások első időszakában még csak a vadak hazája valának, a királyok háztartási szükségeire és vadászati mulatságára fenntartva. Ilyen anteculturalis néptelen és vadon állapotban volt Sáros vidéke is a megyei alakulás első korszakában ; miről bizonyságot tesz II. András 1209-ki adomámánya is, midőn arról tanúskodik, hogy ezen néptelen földet gyarmatosítani kívánván királyi élődi, ottan egy várat emeltek a letelepedő nép védelmére, mi körülbelül azon időre esik, midőn a szomszéd Szepesség is gyarmatosíttatott. Hogy halkan kellett menni Sárosban a telepítés munkájának, onnan látható, kémlelést jelentő éltelemben vétetik és a határszéleken fekvő megyékre van szorítva. ') U. o. T. V. vol 1. 179.