Századok – 1872
Botka Tivadar: Tájékozás Balássy Ferencz „Viszhangjai” körűl a vármegyék első alakulásáról - 704
BOT KA TIVADARTÓL. 770 hogy még a XIV-ik század lefolytán is, a Wagner Diplomatariumában közlött okmányok szerint, a gyarmatosítás ottan szakadatlanul tartott. Megengedem, hogy Sáros vára és könyéke akkép rendeztetett, miszerint védelmi feladatának megfeleljen, tehát várispánsági szervezettel láttatott cl, mire az 1209-ki okmányban előjövő Comitatus szó, és a tintai speculatorok intézete mutatnak ; de ezentúl a telepítési vállalat kellő kifcjlése előtt Sáros megyeileg nem volt szervezhető. Ily primitiv állapotban tehát annak a mostani szomszédos Abaújhoz, mint már szervezett állapotú testülethez annexiója magától következett be.'Mit azon körülmény is előmozdított, hogy Sáros földének nagy része azon Aba nemzetség birtokába került, mely Abaújvár földterületének főtulajdonosa volt. Miket eddig előadtam, szolgáljanak egyszersmind propylaeumúl és bővebb felvilágosítására azon positiv érvemnek, melynek a köztünk forgó vitatárgyban döntő hatást szántam s mely igy következik : Sáros épen azon időtájban, mikor róla mint várispánsági kifejlés stadiumában levő földterületről az imént idézett 1209-ki okmány emlékezik, épen akkor, mondom, ugyanazon Novi Castri megye főispánsága és udvarbírósága alatt állott, melyek a hevesi és abaúji várjogi ügyek fölött őrködtek és bíráskodtak. És ezt a Váradi Regestrum 206. és 210. §§. tisztába hozzák; mert a 206. §. szerint Dénes főispánnak udvarbirája, kit a szöveg Péternek mond, egy ízben a hevesi várnép ügyében bíráskodik, más ízben pedig, mely a 210. §-ban van jelezve, ugyanazon Péter ugyanazon Dénes főispán udvarbirája, imez főnökének parancsából, „ex praecepto domini sui" — a Sárus villa lakosi közt hoz Ítéletet. Miután pedig a Novi Castri főispánok névjegyzéke, melyet előbbi czikkemben okleveles adatok alapján készítettem, Dénest, egyúttal tárnokmestert, 1216-tól 1219-ig a Novi Castri megye főispánjának mondja: világos, hogy a Novi Castri megye főispánsági és udvarbirósági hatósága alatt úgy Ilevcs, mint Sáros népe és földe állottak légyen. Ezen érvelés föltételezi annak valóságát, hogy a 210. §-ban nevezett villa Sárus a mostani ezen nevü vármegyében feküdt volt. És habár igaz, hogy a homonym helynevek igen gyako iak különböző megyékben, de Sárus villára eddig a legrégibb történelmi Századok, . 50