Századok – 1872

Botka Tivadar: Tájékozás Balássy Ferencz „Viszhangjai” körűl a vármegyék első alakulásáról - 704

BOT KA TIVADARTÓL. 770 hogy még a XIV-ik század lefolytán is, a Wagner Diplomatari­umában közlött okmányok szerint, a gyarmatosítás ottan szaka­datlanul tartott. Megengedem, hogy Sáros vára és könyéke akkép rendeztetett, miszerint védelmi feladatának megfeleljen, tehát várispánsági szervezettel láttatott cl, mire az 1209-ki okmány­ban előjövő Comitatus szó, és a tintai speculatorok intézete mu­tatnak ; de ezentúl a telepítési vállalat kellő kifcjlése előtt Sá­ros megyeileg nem volt szervezhető. Ily primitiv állapotban tehát annak a mostani szomszédos Abaújhoz, mint már szerve­zett állapotú testülethez annexiója magától következett be.'Mit azon körülmény is előmozdított, hogy Sáros földének nagy része azon Aba nemzetség birtokába került, mely Abaújvár földterüle­tének főtulajdonosa volt. Miket eddig előadtam, szolgáljanak egyszersmind propy­laeumúl és bővebb felvilágosítására azon positiv érvemnek, mely­nek a köztünk forgó vitatárgyban döntő hatást szántam s mely igy következik : Sáros épen azon időtájban, mikor róla mint vár­ispánsági kifejlés stadiumában levő földterületről az imént idé­zett 1209-ki okmány emlékezik, épen akkor, mondom, ugyan­azon Novi Castri megye főispánsága és udvarbírósága alatt ál­lott, melyek a hevesi és abaúji várjogi ügyek fölött őrködtek és bíráskodtak. És ezt a Váradi Regestrum 206. és 210. §§. tisztába hozzák; mert a 206. §. szerint Dénes főispánnak udvarbirája, kit a szöveg Péternek mond, egy ízben a hevesi várnép ügyében bíráskodik, más ízben pedig, mely a 210. §-ban van jelezve, ugyanazon Péter ugyanazon Dénes főispán udvarbirája, imez főnökének parancsából, „ex praecepto domini sui" — a Sárus villa lakosi közt hoz Ítéletet. Miután pedig a Novi Castri főispá­nok névjegyzéke, melyet előbbi czikkemben okleveles adatok alapján készítettem, Dénest, egyúttal tárnokmestert, 1216-tól 1219-ig a Novi Castri megye főispánjának mondja: világos, hogy a Novi Castri megye főispánsági és udvarbirósági hatósága alatt úgy Ilevcs, mint Sáros népe és földe állottak légyen. Ezen érvelés föltételezi annak valóságát, hogy a 210. §-ban nevezett villa Sárus a mostani ezen nevü vármegyében feküdt volt. És habár igaz, hogy a homonym helynevek igen gyako iak külön­böző megyékben, de Sárus villára eddig a legrégibb történelmi Századok, . 50

Next

/
Thumbnails
Contents