Századok – 1872
Thaly Kálmán: Draskovich Miklós országbíró levele Thököly dunántúli biztosaihoz 1683. 483
486 TÁRCZA. mot, együtt az collegiummal más szerzetnek conferálhassa ; — mindazáltal, ha volna kegyelmeteknek hatalmában, arra régi szent királyok fundatiójára nézve isérdemessebb szerzetet az páterbenedictinusoknál nemjav a Ihatnék kegyelmeteknek^ elpusztulván most is szegényeknek az tatár és török rablása m^att szent-mártoni residentiájok. Úgy hallom ugyan, vadnak emlékezetben az pater paulinosok is : de mivel azoknak azonkívül is közel lévín residentiájok (Bors-monostor? Bánfáivá ?) s ahhoz sok szép jószágok, nem szűkölködnek abbúl annyira ; ahhoz képest mégis méltóbbnak Ítélném annak collatióját az följebb írtt páter benedictinusoknak, mivel másképpen is, egyedül magyar nemzetbíil állók, segyéb nemzetet nem is fogadnak b é. Ha azért volna azan collatióra hatalmok kegyelmeteknek, — lévén ollyan páterek az én jószágimban, mindgyárt fölküldcnem őket ; az kik praesentálván magokat, apprehendálhatnák is. Holott pediglen arra kegyelmeteknek engedelme nem volna : kérem szeretettel, legyenek kegyelmetek által az Méltóságos Fejedelemnél recommendálva. írja azonban kegyelmetek maga levelében, hogy az győri püspök uram fölső-vidéki confiscálandó jószáginak gondviselésire szőröznék egy alkalmatos embert ; minthogy pediglen én arra alkalmatosnak Ítélném most is az előbbi püspök uram gondviselőjét Beleticz Mihált, — ha kegyelmeteknek úgy tetszik, az confiscatióra küldött szolgáimnak meghagyom, hogy megesküdtetvén az Méltóságos Fejedelem híiségire, fölküldjék Sopronban, hogy magát praesentálhassa kegyelmetek előtt. Novotha István szolgámnak depositumát a mi illeti : minthogy úgy hallom, az szolgarend közül némelly partíkákat kivettek a ládájábúl s magoknál tartották : kegyelmeteket szeretettel kérem, levelek continentiája szerént — tekéntetemért s tovább való szolgálatomért is — ne neheztelje azt is visszatéréttetni. Kürtössy és Szemere uramék az mennyi böcstelenséget és gyalázatot cselekedtenek rajtam szájok által, szolgáim s más idegenek előtt : bizony nem érdemlettem volna ugyan ó kegyelmektül ; az kiért hogy másoknak példájokra nézve meg is büntetődtek, bizony méltán esett ; mindazáltal megelégedvén eddigvaló büntetésekkel: reménlem, ő kegyelmek is ennekutánna engemet is ieaz haza-finnnk ösmérvén lenni, az mint megérdemlem talám, meg fognak böcsülni is, — s én is bará-