Századok – 1872

Botka Tivadar: A vármegyék első alakulásáról és őskori szervezetéről - 23

-26 A VÁRMEGYÉK ALAKULÁSÁRÓL. ennél hasonlítlanúl nehezebb terbet veszek vállaimra, az őr és végvárispánságok névjegyzékének megkísérlését. Előbb azonban, hogysem ebbe ereszkedjem, szükséges némelyeket előre bocsátanom. Először : hogy sem a székes várispánságok nem merítették ki azon megye egész teriiletét, melynek nevét viselték és melynek székhelyéül szolgáltak, sem pedig az őr- és végvárispánságok zárt kört a megyében nem képeztek ; maradván még mind a két rendű várispánságok álladékán kívül a megyékben bő terület, a szorosabb értelmű megye constitutumáúl, mi a következők folyamában fog kiderülni. Másik megelőző figyelmeztetésem az : hogy a hetvenkettes várispánságok sorába csak azokat lehet fölvenni, melyeknek ily minőségű léte a tatár veszedelem előtti időből van constatálva, mert ezen catastropha után, még IV. Béla kormányzása alatt, nemcsak a királyi birtokokon emelkedtek újabb várak és várispánságok, hanem úgyszólván gombamódon szaporodtak azok, részben mint rablófészkek, magánurak földén. — Végre megjegyzem, hogy ámbátor már az első közleményemben rámutattam szent István azon hatalmas intézkedésére, mely a törvénybe is átment, hogy a várak az ország, illetőleg azt képviselő korona számára expropriáltattak ; de miután Anonymusunk arról tanúskodik, hogy még az ő korában egyeseknek és családoknak várbirtokuk volt, ezen körülménynek más magyarázatot nem adhatunk, mint azt, hogy az expropriate következetesen nem minden nemzetségi ősvárra foganatosíttatott, vagy hogy a három nagy király után következett gyönge utódok nem tudtak a törvénynek érvényt szerezni, sőt talán kegyelt híveiknek attól fölmentő engedélyt is osztogattak. Ezeket előre bocsátva, és kijelentve, hogy ezen nyomozásban a második közleményben fölállított elvek lesznek vezetőim, megkísérlem a Duna jobb partján létezett elsökori őr- és vég várispánságokat az eddigi homályból napfényre hozni. a) Kezdem Visegráddal. Létét az első alakulások korában, a jelen vázlat második közleményében, hivatkozással az első király tanúságára, kimutattam. A milyen bizonyos ez, oly keveset tudunk mondani szex-vezete részletes adatairól. Ezeket azon jeles dolgozatban sem találtuk föl, melyet Wenzel taná