Századok – 1872

Supala Ferencz: A „Rad” XVII-ik kötetének ismertetése 181

könyvismerte tések, bírálatok. 181 kevésbé sem, mert egyrészt a XVIII-ik század alaptörvényei — minők az ország területi épségéről szóló 1715: 3., a pragmatica sanctiót tárgyazó 1723: 1., 2., az országos ügyeknek honfiak általi intézéséről szóló 1741: 11., a koronázás idejéről s örökös fejedelem jogköréről szóló 1791: 3., az ország függetlenségéről, a törvényhozó s végrehajtó hatalom gyakorlásáról szóló 17i 1 : 10., 12., 13., 19., az evangélikusok jogállapotát-bövebben meghatározó 1791 : 20. törvényczikkek s egyéb fontos eseményei e kornak — lényegesen módositólag hatottak alkotmányunkra. Másrészt a legiijabb idők nagy átalakulásai is mindenesetre megérdemlik, bogy szerző még egy negyedik füzettel toldja meg nagybecsű mtivét, s mi részünkről kívánjuk, hogy ezen föladatát is ép oly szép sikerrel oldja meg, minő eddigi fáradozásait koszorúzta. Addig is, míg e negyedik füzetről szólhatunk a Történelmi Társulat közlönyének hasábjain, ajánljuk Ladányi Gedeon nagybecsű, hézagpótló, s e mellett erőteljes, élvezhető magyarsággal irt művét az olvasó közönség figyelmébe. WLASS1CS GYULA. IV. „Rad jugoslavenske akademije znanostî i umjetností" Knjiga XVII. U Zagrebu, 1871. 8r. A zágrábi akadémia munkálatainak ezen újabb kötetében két történelmi értekezés van. Az első, 1 — 69 1. Ljubics Simontól a Raguza és Velencze közti viszonyokat 1358—1526-ig tárgyalja. Értekezésének alapjáúl a velenczei levéltárból másolt kútforrások szolgálnak, melyeket szerző a már elébb megjelent két kötet „Monumenta spectantia históriám Slavorum meridionaliiun" folytatásaként kiadni szándékozik. Minekelőtte a kitűzött korszakról szólana, megemlíti, hogy a chronisták azon állításai, mintha a ragúzaiak Velenczétöl elszakadási vág) ukat, s hódolási szándékukat Lajos királynak már 1358 előtt, különösen az 1345, 1348 és 1357-ik években