Századok – 1872

Wlassics Gyula: Ladányi Gedeon „Magyar királyság alkotmánytörténeté”-nek ismertetése 175

könyvismerte tések, bírálatok. 179 Az egyik a. mft kezdetét, a másik befejezését illeti. Általánosan ismeretes, hogy alkotmányunkat némelyek Szt.-Istvántól származtatják, mig mások az etelközi szerződés híres bét pontjában látják letéve az alapot, melyen a magyar alkotmány kifejlődött. Azok—mert ezélzatosságuknak nem felelnek meg — nem adnak liiteltBéla király névtelen jegyzőjének, s úgy látszik, sem Con stantinus Porphyrogennek, sem Bölcs Leónak, sem Georgios Monacbosnak, sem Leon Graminatikosnak, annál kevésbé a krónikáknak, s azt állítják : az egész etelközi szerződés nem egyébb mystificatiónál. Ezek, t. i bazai íróink s ajobb érzelmű külföldiek azt kkal ellenkezőleg nem látnak okot, mely a legkritikusabb kútföbúvárt is arra indítaná, hogy említett hitelt érdemlő forrásainkban kételkednék. Annál kevésbé történhetik ez, minthogy különféle forrásaink egybevágók s hamisításra a legkisebb ok sem forog fönn. Hanem természetesen a sceptiktus külföldi pártnak ezen állításával, mint okból a következmény, egy másik állítás is Összefügg. Ugyanis ők kereken tagadva minden etelközi és pusztaszeri szerződést, egyszerűen Istvántól származtatják az alkotmányt, de azonnal hozzáteszik, hogy ezen alkotmány sem volt ám magyar, hanem a keresztyénség elfogadásával e barbár népre István egyúttal a frank alkotmányt is ráerőszakolta. Elég legyen e tekintetben a többi köz'itt Pirínger „Ungarns Bandericn" czimü müvére hivatkoznom. Ezek ellenében hasztalan idéznők Sz.-István I. végzeménye 8. fejezetét, hasztalan az újabb írókat, — stat pro ratione voluntas. Ok kimondták, hogy a magyar nép barbár, vérszopó, ennek oly értelmes alkotmánya, mint az etelközi nem lehet. Ladányi Gedeon mindezeket nálamnál sokkal jobban tudja s ö a leghatározottabban ragaszkodik a C/.iráky, Bartal, Horváth Mihály, Szabó Károly és egyéb történetíróink ma már meg nem czáfolható meggyőződéséhez, sőt müvében több helyütt határozottan az etelközi szerződés pontjait tartja alkotmányunk alapjának, s mégis azon hibába esett, hogy alkotmányunkat Szt.-Istvánnal kezdi meg, pedig már egy századdal előbb bírtunk szerves alkotmánynyal. Igaz s nem tévesztettem szem elől, hogy Ladányi müve cziméül a „Királyság" alkotmánytörténetét vevé,