Századok – 1872

Ivánfi Ede: Keve vármegye emléke 149

154 KEVE VÁRMEGYE EMLÉKE. Ha ez áll, akkor nem lehet csodálni, ha — mint alább látandjuk — Keve vármegye főispánja Belgrád parancsnoka is volt, továbbá valószínű, noha adat rá nincs, hogy a macsói bán a kevemegyci főispánt is helyettesítő gyakran. Végre ezekből azt is állíthatnék, hogy Keve vármegye csakis Dunántúl feküdt, azonban Lehotzky (Stemmatographia I. 127.) világosan mondja, hogy Keve vármegye Torontál s Krassó között feklidt, hol most Mehádia, Orsova, Karánsebes, Somlyó, Belgrád, Szendrö s Keve, mely nevét a hun vezértől kölcsönzé, mit egybevetvén az alább közlendőkkel is, csakugyan ott keresendő Keve vármegye, hol föntebb jeleztük, azon megjegyzéssel, hogy Dunántúl is terjedett. Vannak Bárány szerint '), kik Keve vármegyét Torontállal egynek tartják, érvül fölhozván, hogy Torontál vára is a német-bánsági ezred területén létezik, a mint hogy a barandai határon maiglan is ismeretes egy Turuntal nevű puszta. Ámde ez csak annyit bizonyít, hogy Torontál hajdanában még a mai határokon túl is terjedett. Ellenben voltak oly helyek, mint p. a Berzava folyón túl levők, melyek régente Keve vármegyébe estek, most pedig Torontálba kebelezvék. Azért mondja Bárány 2) : Berzava folyótól Partosig és innnen Kis-Gájig, vagyis a két falu telkeiben, sőt a folyón túl is mindenütt Keve vármegye hajdani rónáit látjuk szemeink előtt. De hogy mind a két vármegye egy lett volna, azt már csak azon egyszerű oknál fogva sem engedhetjük meg, mivel ugyanazon okmányban nem egyszer fordúl elő külön mindkettőnek neve. 3

) De pillantsunk egy kissé vissza Keve vármegye múltjának homályaiba, s a történettudomány újabb vívmányai s a józan gondolkodás világánál fogva megtalálandjuk az Ariadne-fonalat' mely Keve biztos nyomába vezet. Ugyanis már az 1073-ik évből tudunk Keve váráról biztos adatot idézni. Salamon király idejében t,. i. Endre király Géza ') Torontál vármegye hajdana 74. lap. 2) Temes vármegye emléke 82. lap. 3) Ugyanott.