Századok – 1871

Bujdosó Valentinus: Adalék az első oláh biblia történetéhez - (718) - 728

72(5 TÁRCZA. Ezekkel a XVI és XVII-dik századi ismeretlen históriás énekek közlését, azt hiszem, állandóul befejeztem, — bár még további felfödözéseknek épen nem volnék ellensége ; de ritka madár az illyen !*) THALY KÁLMÁN. — Adalék az első oláh biblia történetéhez. A Szentírást oláh nyelvre — az oláhságnak a reformált vallásra térítése ezéljából — mint tudjuk, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem fordíttatta le legelőször és nyomatta ki saját költségén. Ez utóbbi körülményre vonatkozólag írja ezen fejedelem, Pogaras várából 164ö. január 7-kén, Király-Daróczi Debreczeni Tamáshoz, magyarországi összes javai praefectusához szóló levelében : „Isten áldásából mi most is békével s tűrhető egészséggel s jó állapottal bírunk ; az más héten kelve Brassó felé megyünk, onnét Barcsai Akos lakodalmára Háromszékre. — Az posztó, gáliczkö igen kívántatnék, ne késlelje kglmed elküldeni ; piskolczotisvagy húsz mázsával küldjön kglmed: most az Bibliát oláh nyelvre fordíttatjuk s ki akarjuk nyomtatni, az oláh betűöntőnek (tehát hetüöntőde is volt már ekkor Erdélyben) nincs ollyan materiája, ittbenn sem találni. — Az lövőszerszámok ágyainak szálfát bőven hordasson, mind Patakon, Munkácson, Tokajban, Rcgéczben." etc. Eredeti levél a kir. kamara levéltárában, rendezetlen rész. Ezen oláh bibliákból úgy látszik bizonyos készlet maradt fönn, melyek aztán a Rákóczi-ház ecsedi várába tétettek le, s félszázad múlva onnét adattak el b. Klobusiezky Ferencznek, mint I. Rákóczi Ferencz árvái jószágai kormányzójának rendeletéből. Ugyanis Klobusiczkynak Zétényből 1G90. oet. 5-kén Nagy Gergely ecsedi tiszttartóhoz Ecsedbe szóló levelében olvassuk : „Az oláh bibliákat kegyelmed csak adja el, ha árosa találkozik." Eredetije a kir. kamarai levéltárban Budán, a rendezetlen rész 828-dik csomagában. Közli n/' «. fy fn.nuU • 2 llL valentinus BUJDOSÓ. *) Végül megjegyezzük, hogy a jelen czikksorozatunk V-ik közleményében (Junius havi füzet) foglalt Barcsay Ákos-féle gúnyirat (u. o.