Századok – 1871

Pesty Frigyes: Bőhm Lénárt Fehértemplom monographiájának ismertetése (702) 712

KÖNYVISMERTETÉSEK ÉS BÍRÁLATOK. 703 venni volt hivatása a németországi bevándorlóknak a XVIIl-dik század elején. Azonban már a második fejezetben, és ezentúl végig szigorúan a történet terén áll. A szerző kezdi Fehértem­plom alapításának elbeszélését, itt egyúttal 1717. évre tevén a telepítés idejét. Horváth Mihály (Magyarország történelme IV. köt. 224., 225. lap) régibb eredetet látszik föltenni, mert 1691. év alatt elmondja, hogy akkor ezen város Fehér-Palánk név alatt létezett. Mennyiben igaz azon állítás, melynek forrását nagy­nevű történetírónk nem közli, nem az én föladatom vizsgálni, de igenis, Böhm föladata lett volna legalább tudomást venni róla, és nézetét hozzákapcsolni, vájjon a kérdéses Fehér-Palánk alatt nem Uj-Palánkot vagy más Al-Duna menti várost kell-e érteni ? Szerző világos, minden mesterkéltségtől távol cső elöadá " sával elvezet bennünket a város második alapításának idejéig, mely azért lett szükségessé, mert a törökök 1738. évben azt tökéletesen földúlták. Következik a szervezés, a fejlődés kor­szaka, Nem országos dolgokkal, zajt ütő eseményekkel mulattat­hat itt bennünket a szerző. A mit közöl, a közegészségi és mű­velődési állapotokra vonatkozik ; a katonai igazgatás egy része polgári kezekbe adatik, egy érdemes plébános mellé segédlelkész rendszeresítetik, a katonai határvidék területe előbb két ezred, aztán két ezred és egy zászlóalj, végre három ezred területére osztatik, a mi körülbelül megfelel azon eljárásnak, mint midőn a vármegyék területeit módosítjuk. Elmondja, miként látták el gazdaságukat, mivel kereskedtek a febértcmplomiak, mi volt az áruk értéke, micsoda kiváltságokat nyertek az udvartól, mi módon voltak hatóságaik szervezve? stb. De ezen igénytelen közlemé­nyeket a figyelmes és gondolkodó olvasó nem kicsinyelheti, mert egy munkája és ipara, szorgalma és kitartása által közbecsülést kiérdemelt község beléletét jellemezik. Az iskolai állapotokról 1774. azt találjuk följegyezve, hogy 10 iskolamester között egy rnyomorúlt"-nak (elend), három rosznak, kettő középszerűnek, és csak egyetlenegy találtatott tűrhetőnek (passable). A városi tanács 1802. a dohányzást azáltal akará megszüntetni, hogy minden dohányzó polgárra 10 forint büntetést és a pipa elkob­zása mellett szigorú fogságot szabott, minden „vagyontalan" lakos és szolga pedig 50 bottal fenyegettetett.

Next

/
Thumbnails
Contents