Századok – 1871

Pesty Frigyes: Bőhm Lénárt Fehértemplom monographiájának ismertetése (702) 712

704 KÖNYVISMERTETÉSEK ÉS BÍRÁLATOK. 704 Az ország viszonyaival már inkább összefügg a krusiczai lázadás az 1808. évben, melyről a 8-dik fejezetben érdekes rész­leteket olvasunk. Dják Dömötör, egy 26 éves rácz pap állt annak élén, túl a Dunán pedig Ráma környékén szerb csopor­tok gyülekeztek, csak a jeladást várván, hogy hazánk földére áttörjenek. Az összeesküvés czélja nem volt egyéb, mint a katho­likus népség kiirtása Versecz, Oravicza, Fehértemplom stb. váro­sokban, és egy orthodox szerb kiilönterület fölállítása. Tehát már akkor ! Helyén vélem itt azon biztos forrásból merített tu­domást megemlíteni, hogy az előtte való esztendőben, t. i. 1807-ben Pancsován is hasonló ezélú összeesküvés volt kitörőben, de mindkettő jókor fölfedeztetvén, csak az indítóknak vált vesztére. A veszély azonban nagy lehetett, mert emléke a német lakosokban még 1831. évben is oly élénk volt, hogy midőn ekkor a katonai határőrezredek csataképes zászlóaljai kivonúltak : Fehértemplomban az 1808. évi események ismétlődésétől tar­tottak ; tény is, hogy rácz népvezetök ekkor is titkon csak­ugyan gyakran üléseztek egy félrecső zárdában. Következnek az 1848—49-dik évi események, a mennyire Fehértemplomra vonatkoznak ; ezeket szerző Jakob őrnagy és fehértemplomi polgármester jelentése alapján adja elő, mely 1859. évben a kormány meghagyásából készült. Nem teszünk a közlött tények ellen észrevételt, de a fehértemplomi polgárság­akkori viseletét Jakob úgy indokolja, mintha az jelenleg is hadi­törvényszék előtt volna kénytelen magát azért védelmezni. A fehértemplomiaknak a magyar ügyhöz ragaszkodását ő a „viszo­nyok hatalmánal fogva előidézett pillanatnyi rokonszenv"­nek nevezi, s elmondja, hogy a németek inkább a magyarokhoz szítottak, mert az 1808. évi rácz összeesküvést még most sem tudták felejteni, és átalában mindent elmond, a mit lehetett, hogy a fehértemplomiakat azon „rácz látszat" ellen védelmezze, mintha a forradalmat helyeselték volna. Böhm Lénártot annyiban hibáztatjuk, hogy Jakob jelentését legkisebb észrevétel nélkül közli, sőt alig lehet észrevenni, hogy nem Böhm mondja mind­ezeket, hanem Jakob ; pedig Fehértemplomnak az 1848 — 1849. években a magyar történetben szerzett lapja polgárainak örök dicsőségére és hazafiúi büszkeségére szolgálhat, és nincs ok, azt

Next

/
Thumbnails
Contents