Századok – 1871

Gyárfás István: Egy nagy-kúnsági pecsét 63

68 TÁRCZA. editiókat. Ugyanazért, midőn idézett "müvére olvasóinkat figyelmeztetnénk, sietünk elismerést nyilvánítani a derék szerzőnek a hazai történettudományi irodalom nevében is. -•— Krones gréczi tanár, kinek II. Rákóczi Ferenez koráról írt „tanulmányát" a múltkor ismertettük volt, ismét írt egy „geschichtliche Studie"-t hazánkról, ezúttal Mária-Terézia és II. József korát illetőleg. Ebben is az ismert gesammtoesterreiehisch és nemcsak magyar-, — de egyszersmind alkotmány- és jogellenes szellem uralkodik, mely Mária-Terézia németesítő s a nemesség jogain és rendi alkotmányon csorbákat ütni fneg-megkisérlö törekvéseit helyesli, dicséri, ;— ellenben a magyar rendek kitartó ellenállását, alkotmányhíi viseletét reactionarius színben iparkodik feltüntetni. Józsefet mint genialis, merész reformátort s germanisatort magasztalja, s keserűen esik látnia: mint lázad föl ellene végre minden, s mint dönti porba ephemer-intézménycit, a mélyen megsértett, de magát újra hatalmasan fölemelt nemzeti érzület. Szerző az 179 0-iki nagy eseményeket, a diadalt ült alkotmányosság legmagasztosabb ünnepélyeit ,,dühödtség"-nek, ,,őrültség"-nek (Raserei), a vármegyék fölbuzdúlt nemzeti érzületét „wüstes Treiben"-nak, a „legnyersebb nyilvánulások"-nak (schroffsten Äusserungen kernmagyaririschen Autonomie-Gefühls) nevezi stb. Mindazáltal müvének kétségkívül legbecsesebb része az, melyet a gyűlölt kernmagyarok egyik korírójától : Keresztesi József, Ráth Mórnál 1868-ban megjelent naplójából fordít le vagy von ki. (46—70 1.). Ez a német olvasókra nézve kétségkívül igen érdekes lehet, de mi magvarokúi azon szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az eredetit olvashatjuk, és így Krones úr kivonataira nem szorultunk. — Kai'CSU Antal Al'ZÓU sz. Ferenez rendű váczi házfőnök úr, kit legközelebbi ülésünk óta tagtársaink között üdvözölhetünk, s kitől eddigre számos egyháztörténelmi munka látott világot, — mint értesülünk, egy nagy művön dolgozik, melyhez több mint húsz év óta gyűjti immár egész kis könyvtárat képező adatait. E mü a „M agyar s erdélyországi kolostorok történelmi szótár a/' melyben a két haza valamennyi létezett és még létező apátságai, prépostságai, monostorai és kolostorai, zárdái, rend- é* székházainak történelme s az azokban élt tudósok és írók életrajza és irodalmi működése elő fog adatni. A betű endben szerkesztendő munka körülbelől 12 kötetre ter-