Századok – 1871

Eötvös Lajos: Adalék a Dűrer-család történetéhez (644) 654

048 TÁRCZA. A másik vélemény Márki Sándoré, mely Atyásra utal s végre a harmadik a „Tudományos Gyűjtemény" egyik névtelen czikk­irójáé (1818. XII: 116. 1.) s valószínűleg ennek nyomán Békés vármegye monographusa, Haan Lajosé, ki (Békés vármegye hajdana. Pest, 1870. 8. r. I. köt: 111. lap.) a közvetlenül Gyula mellett fekvő AjtÖS pusztával azonosítja Eytast. lis ez a leg­valóbbszinü, miután Dürer határozottan kimondja, hogy Gyulához igen közel fekszik (Albr. Diirer der Aeltere, ist aus seinem Geschlecht gebo­ren in Königv. Hungarn, nicht fern von einem Städlein genannt Jula aus einem Dörflein zunächst dabei gelegen, mit Namen Eytas), holo'.t ez sem Atyásról, sem Kétegyliázáról nem mondható el. Aztán az Ajtós név közelebb is áll az Eylashoz, mint a másik kettő. Dürer idejében még az a, e és o betűk gyakran fölcseréltettek a német­ben s bizonyosan még könnyebben fölcserélte ezeket az irodalmi művelt­séggel nem bíró öreg aranyműves. Egyszóval : a „Tud. Gyűjt." névte­len czikkírójának igazat adhatunk annyivalis inkább, mivel legújabban Békés monograpliusának helyösmerete által is oda döntetik el e kérdés, a mik után teljes bizonyosággal megállapíthatjuk a Dürerek származási helyét, mely nem más, mint a ma már pusztává lett Ajtós falu. Miután a Dürerekről közlünk egyet-mást, nem lesz tán érdektelen hozzászólni a családi névhez sem. Tudtunkra e család S z á r a z nevét legelőször az 1857-ben elhalt gróf Teleki Sámuel használta, ki a „Tudom. Gyíijtemény"-ben (1828. IV: 6. 7. 11.); érinti, hogy e csa­lád tagjai „eredetiképpen vagy Dőry, vagy Száraz, vagy más ily hang­zású nevet viseltek." Valószínűleg Teleki után használja cz utóbbi nevet Ponori Tliewrewk Józsof 1844-ben, azóta aztán Toldv Irodalomtörténe­tébe és Haan Lajos idézett munkájába is bemente név, még pedig utób­biba olyformán, hogy „Száraz Antal nagyatyja volt a nevét n é m e­tesített Dürer Albrechtnek". (U. o. 111. 1.). Senki sem örvendene inkább, mint e sorok írója, ha valaki képes volna alapot mutatni e véleményhez, de mi nem hiszszük, liogy ezt va­laha csak remélhetnők is- Mi megvagyunk arról győződve, hogy a föld­műveléssel foglalkozó ajtósi családnak a XIV-dik század végén még nem volt családi neve. Ekkor még a magas állású egyéneknél sem volt mindig határozottan megállapítva a családi név s bizonyára még kevésbé történt ez a jobbágyságnál. Nem volt tehát családi neve bizonyosan az idősbb Dürernek sem, de midőn Nürnbergben polgárrá

Next

/
Thumbnails
Contents