Századok – 1870

Hatos Gusztáv: Baranya vármegye főispánjai 371

iiatos gusztávtól. 388 kitisztázta magát, elvesztett megyéje kárpótlásáúl Ferdinánd által a szepesi prépostsággal j utalmaztatott. Meghalta szepesi káptalanban, 1548. april 20-án 8

6

). Az 1543—1556. évek közti zavaros korszakból nem bírunk baranyai főispánt név szerint kimutatni. Tán már ekkor a szigetvári kapitányok viselék e méltóságot. Mint baranyamegyei alispán 1554-re Ibafalvi Ferencz Deák (litteratus) említtetik 1556—1559. eszt. Horváth Márk (gradeczi Stansith) szigetvári kapitány, azelőtt a győri lovasok hadnagya 9t

í

). Alatta Baranya Somogygyal egyesülve gyűlésezett Szigetvártt. Utóda a szigetvári kapitányságban gr. Zrínyi Miklós lett. Volt-e egyszersmind baranyai főispán is ? kétes ; annyi tény, hogy még 1563-ban is volt Baranya vármegyének alispánja : Osztopáni Pernyeszi András, és Baranya ekkor, mint előbb Somogygyal, úgy most Somogy és Tolna megyékkel egyesülve tartotta gyűléseit Szigetvártt "), a mi mindenesetre azt bizonyítja, hogy a menekült nemesség a megyét elvben — mint ez más, hódoltsági vármegyéknél is történt — fönntartotta ; tényleg azonban csak a szigetvári ágyúk lőtávolába eső tért lehetett megyének nevezni. Szigetvár eleste után Baranya is véglegesen behódolt, és neve, a visszafoglaltatásig, megyéink közt nem szerepel. A visszafoglaltatás után Baranya vármegye főispánjai voltak : 1690—1703. eszt. gróf Draskovics János. Üres, elpusztúlt megyét vett kormánya alá. Midőn a visszafoglalás után 1687-ben a lakosság összeszámláltatott : Baranya, Tolna, Verőeze, Szerém és Pozsega vármegyékben összesen alig volt 20,000 lakos 10

°). A hosszas török uralom miatt a megyék határai feledésbe menvén, a már is megkezdődött határvillongások 96) Koller : i. m. V. 280. 1. 4 «ó Koller : i. m. VII. 334. 1. 8ä) Stemm. II. 175. 1. — Szalay A. : Magyar leveles Tár. I. 231., 289. és 350. 1. ") Múzeumi kézirat, pag. 439. lat. fol. 10

°) Magyar Acad. Ér„esítö.— Philosoph, törv. és tört. oszt. Közlönye III. к. 25. 1.