Századok – 1870
Hatos Gusztáv: Baranya vármegye főispánjai 371
386 BABANYAI FŐISPÁNOK. miatt Somogy, Tolna és Baranya vármegyék határait 1697 ben királyi táblai itélet jelölte k! . 1700-ban Baranya vármegye összeiratott és találtatott benne 16,436 diea, mely után egész évi adója 39,559 frt, 40 dénárt tett ; kiadásai ugyanakkor 44,413 frt, 40. dénárra rúgtak. 1701-ben gr. Draskovics főispán tisztújítást tartott s a tisztikar megalakúlt. Érdekes tudni, hogy' ekkor az alispán évi fizetése 300 frt, a főbiróé 100 frt az esküdté 50 frt. volt. 1703ban Baranya azt határozta, hogy a kuruezok ellen az uradalmak 2118 embert, Pécs városa pedig 188-at állítson ki. Baranyának e labanczságát 1704-ben a kuruezok bőven visszafizették. Ez év február 1-én ugyanis Ságfalvi másként Pápai Sándor László, Bákóczy ezredese, Pécset rohammal bevette és keményen megsarczolta. Nem hagyhatom itt említés nélkül azon szenvedélyességig fokozódott buzgalmat, melyet Radonay Mátyás Iguácz pécsi püspök kifejtett, hogy Baranya vármegye örökös főispáni méltóságát a pécsi püspököknek visszaszerezze. 1692. julius 30 áu folyamodott először e végett I. Leopoldhoz, de siker nélkül. Egy ugyanez évi levelében irja egyik barátjához : „Baranya vármegye főispánsága mindenkor pécsi püspököké volt, most sem engedem másnak" stb. 10 1 ). 1700 körül ismét folyamodott; sőt már előbb, 1698. évben, magát Baranya vármegye örökös főispánjának irta ; kedvenez eszméjét mindamellett nem vihette ki. Ez csak utódának sikerült. 1703—1732. eszt. gr. Nesselrode Vilmos pécsi püspök. О szerzé vissza Baranya vármegye ösökös főispáni méltóságát a pécsi püspököknek. Alatta 1711-ben nagy dögvész dúlta a megyét; ugyanezen időtájban kezdtek beköltözni Baranyába a német gyarmatok. 1731-ben épült a vármegye jelenlegi székháza. 1731—1734. eszt. g r. T bum Kázmér pécsi püspök. 1735—1739. eszt. Cyenfuegos Alvarez, pécsi püspök ; eredetére nézve spanyol. Kómában lakván folytonosan, megyéjét gr. Berényi Zsigmond helytartó által kormányozá. 1739—1748 eszt. gr. Berényi Zsigmond pécsi püspök. ,01 ) Eredetije a csépi közbirtokosság levéltárában, Komárom vármegyében, 570. sz. a.
