Századok – 1870

Botka Tivadar: A vármegyék első alakulásáról és őskori szervezetéről 499

йоГ) a vármegyék ősi szervezete. leire nézve, a hol a meghódolt idegen ajkú és nemzetiségű lakosok túlsúlyban voltak. A névtelen királyi jegyző és Szent-Gellért legendája csak egy megye területét tárják föl előttünk, mely Szent-István kezéből került ki, tudniillik Csanádmegyéjét. Ennek területe ugyanis Aktum fejedelem legyőzése után, annak egész fejedelemségére, tehát az Erdély, Maros, Tisza és Duna közti országrészre, melyen most több megye és határőri kerület vagyon, terjesztetett ki. 1

5

) Az ország éjszak-nyugati határán a nagy Pozson, és a még nagyobb Nyitra megye mellet, a még ennél is nagyobb Zólyommegyét találjuk, melyeknek utolsó kettejében több várispánság, amabban Nyitrán kívül Sempte és Galgócz, emebben Zólymon kívül Turócz, Árva és Liptó feküdtek, melyekből ugyanannyi megye, most vármegye, alakittatot a XIII. században. 16

) Nem is lehett ez máskép, mert a várintézményi megyés tagozatok, mint a gondos király müvéről föl kell tennünk, a végre voltak a provinciába — megyébe — ékelve, hogy tekintélyes , nem pedig elforgácsolt fegyveres erőt és hadi rendszert képviseljenek, miszerint minden megyének egyesített várispánságai, mintegy különálló honvédelmi ezeredet adjanak. Két párvonal érthetőbbé teszi ezen alkotás módozatát ; mind a kettő a török uralom korából való. Egyik a nagy területű paschalikok alkotása ; másik a határőrségek, melyek még jelenleg is a vármegyék keretén kívül eső s különálló hadi tagozatokat képeznek. A nagy területű megyék czélszerüségét és szükségét a magyar állam első berendezésekor, a XVI. és XVII-ik századi háborús időben egyesített megyék és az úgynevezett tartományi megyei gyűlések esetei is szépen fölvilágosítják. ") Ujabb időben az 1848. előtti autonom vármegyéknek az 15

) Anonymusnál 11. § Vita S. Gerardi Szent-Istvánt így beszélteti Csanáddal : Comes illius provinciáé eris, ipsainquo sub titulo nominis tui titulabis, provincia Cbanadiensis vocetur usque in generationem. Endlicheinél i. h. 217. 16

) Ilogv az ős Zólyommegyéböl ué^y várispánság, később annyi megye keletkezett, ú. m. Zólyom, Árva, Turócz, Liptó, már a ,

4

) alatti munkámban érintettem. Erről tüzetesen azon értekezés 2-ik korszakában. 17

) A több megyéből álló tartományi gyűlésekről és azok szövetségéről külön czikket irtain azon röpiratomban, melynek czíme : „Az 1833—44-ki Országgyűlési Időszakból stb Pozsony, 1844.