Századok – 1870
Botka Tivadar: A vármegyék első alakulásáról és őskori szervezetéről 499
rOTKA TIVADARTÓL. 511 egyesített vármegyének Kollár. Lényeges két eleme volt : egyik az állandó hadi erő, állandó katonaság, melyet társulatunk nagy érdemű elnöke ezelőtt huszonnyolcz évvel az académiában tartott székfoglaló jeles beszédében alaposan ismertetett és királyi hadnak helyesen nevezett; másik, az elidegenithetlen bérbirtok, zsold helyett adva a fegyverviselöknek és ellátásúi a munkás várnépnek. Másod sorban a várintézmény a királyi kincstár számára gazdag jövedelmi és adózási kútforrásúl is szolgált. Taglalván alkotó részeit : van minden megyének egy országos székvára, mint központja a hadi erőnek. E hadtest több fokozatú fegyveres osztályból állott, melyek közül számra a várjobbágiak, várjobbágyok, ezek közt pedig az eredeti vagy szent-király várjobbágyai, máskép szent-király fiai tűntek ki. A várintézmény kormánya és tisztikara élén a várispán áll, a várban a várnagy, a mezőn a hadnagy vezényelt, ezek alatt voltak a századosok, tizedesek. A várkörüli munkákat, a szekerezést, szóval minden nem hadi szolgálatot a várnépnek több osztályai végezték. A várhoz tartozó bérbirtok elidegenithetlen állami tulajdon volt. Abból a várkatonáknak annyi föld adatott, hogy semmi zsoldra nem szorultak ; abból kapott a várnépe is annyi illetéket, hogy nemcsak elélhetett, hanem terheit és adózásait abból födözhette. Összefoglalva rövid szavakban : a várintézmény katonai coloniákból állott és ezek szervezetével birt. így képzelte magának Kollár az első király alkotta várintézményt és vármegyét. 1 1 b.) 11 b.) Adami P. Kollár Históriáé Jurisque Publici Regni Ung. Amoonitat.es. Vol. II. Vindobonae 1783. A vármtézménynok mint honvédelmi rendszernek képét az Árpádok alatt, nagyérdemű másod elnökünk jeles székfoglaló academiai beszédében, eleven színekkel festette. Kár, hogy szemközt a Kolláréval, nem adhatom terjedelmesebben. Szabad legyen még is egyes szép passusait idéznem : „Midőn az elfoglalt hon a nemzetségek között felosztatott, Árpád s a törzsfejek a bontalált, vagy mindjárt az elfoglalás után emelt várakat, mint a haza védelmének fokhelyeit, közjavak gyanánt tartották fen, a neinzetségfoj ekben azokban nem örökbirtoki, hanem csak kormányzói jogot adván. A magyar . . .s hozzá csatlakozott . . . nép két harmada e várak örizetére rondeltotett s a várak vidékének nagyobb részo közöttük hadi szolgálataik díjául bérbirtok к é n t, felosztatott." Igen hihető, hogv a hódoltatóknak ellent nem állott s mintegy társakká fogadott benszülöttek egy része is felvétetett e nemzeti örsoregbo, míg a többiek, kik csak fegyvernek hódoltak, ré.-zint a várak körüli nemtelenebb szolgálatra,