Századok – 1870

Botka Tivadar: A vármegyék első alakulásáról és őskori szervezetéről 499

йоГ) A VÁRMEGYÉK ŐSI SZERVEZETE. Már föntebb okát adtam, miért nem Írhatom alá ezen rajzot és miért nem terjed jóhiszeműségem odáig, hogy a XIII ik századi várintézményt elsőkorinak tartsam mindenben. Ennek részint a terjedelmes örök birtokot nyert, nemzetségfejek s más előkelők között rabszolgákúl osztattak fel..... Ekként már a vezérek alatt, két alapjában különböző li a d fejlék ki ; egyik, melynek tagjai a köztársaság fogalmából eredő kötelességként átalánosan, másik, mely ezen lciviil a nyert bérbirtokért különösen köteleztetett a honvédelemre Sz.-István honrendezö intézkedései.. .által húzatott azok közt, az elválasztó vonal. ..Egy a nemzeti hadtól lényegesen különböző királyi sereget állíta fel tehát., s azt a nemességnek adott vagy csak biztosított, birtoksajátság által amattól még inkáb elkülönzötte István tehát, kinek honrendezö intézkedéseiben egyik fö czélja volt, a monarchiai elvet a nemzetségfejek hatalmának rovására kifejteni. .. .» várszerkezetet lényegesen megváltoztatta Emlékeink hiányában nem lehet ezen nemzeti életünk történotébe oly mélyen ható intézkedésekot egyes részletekig ábrázolni s kimntatni, mi tulajdonítható azokból olsö királyunknak István úgy látszik a nemzetségfejeknek a várkerületekben addig gyakorlott örökös kormányzói jogát, megszüntetvén, azokat kizárólag a maga és utódai hatalma alá vetette s kormányokra önválasztotta v á r i s p án о к a t (Comités Castri vagy Comités Parochiani) rendelt. . .. A várnépből továbbá István egy tulajdonképeni vitézlő rendet, alkotott. Kötelességül e vitézlő roudnok a várak védelme s a királyi seregbeni táborozás tüzetett ki. Hadi szolgálatok díjául a várjobbágyok különféle szomély- és birtokjogokkal ajándékoztattak meg, — — örökös bér birtokot nyertek. hadi szolgálat feltétele alatt A várispán mellé, kinek hatósága ekkor egyedül csak a várjobhágyok és szolgákra terjedt ki, már István több vártiszteket rendelt. Л terjodelmes királyi jószágokból továbbá több bérbirtok is osztatott ki, niolyek i s p á n s á g о к n a к neveztettek s melyekért az adományosok a királyi seregben bizonyos számú vitézekkel táborozni köteleztettek. Л nagyobbakban ezok közül szintúgy voltak várjobbágyok mint a vármegyékben, s a különbség ezok és amazok közt csak abban állott, hogy az ispánságok örökös bérbirtokok, a várispánságok pedig tisztségek voltak. Ily ispánságok későbbi oklevelekben gyakran fordulnák elő s némelyekről közülök bizo nyos, hogy sz. Istvántól származnak, másokról pedig-, melyeknek erodetét meghatározni nem lehet, legalább nincs ok, miért, tagadnék, hogy azokat mindjárt első királyunk állította fel. „A magyar Tudós Társaság Evkönyvei VI. köt. 298. A koszorús iró ugyan szintén benne maradt azon egyoldalúságban mint mások, hogy sz. István csak a várintézményt, egyedül, mint hadi és politikai hatóságot, együtt alko ta, mitől ini eltérő nézetre jutottunk, de dús új eszméiből tanultunk és mérítettünk mi is.