Századok – 1870

Pesty Frigyes: Haan Lajos „Békés vármegye hajdaná”-nak ismertetése 465

476 KÖNYTVISMERTETÉSEK BÍRÁLATOK. Azt el nem nézhetjük szerzőnek, hogy Pélröl, I. köt. 265. lap, azt irja, miszerint azt Haraszthy Ferencz Szörényi bán és aradi főispán 1510. évben, némely bánáti, Fehér- és Pozsega megyei birtokaival lévai Cseh Zsigmondnak bevallotta. Ezt a Bánát szót legközelebb Gyárfásnak Jász-Kúnok történetében 'is találtam újra. Vájjon mi végett irjuk értekezéseinket, ha még alaposabb iróink sem veszik figyelmükbe? Mi joggal nevezi továbbá Haan Lajos az említett Harasztliyt 1510. év alatt is Szörényi bánnak, nem tudom, Nagy Iván, kit ö követ, e méltóságban öt 1486. évben tudja, és ez egybehangzik Lugossy József adataival is (Történelmi Tár I. köt. 182. lap.) Szabatosabban szólva: 1510. évben Bélay Barnabás és Paksy Mihály voltak együtt szörényi bánok, Haraszthy Ferencz pedig 1480. évtől 1489-ig viselte e méltóságot, majd Pathócsy Bertalan, majd Szokolyi András társaságában. Azt, hogy Nagy-Pél falu ma nem Békés, hanem Arad vármegyében fekszik, Haan megjegyezni elfelejtette. Békés megyében csak Ivis-Pél nevü puszta fekszik. Általában a vármegye mostani területét határozottabban kellett volna kiindulási pontúi venni, és csak azután kijelölni azon helységeket, melyek hajdan Békés vármegyéhez tartoztak, de ma más vármegyékhez tartoznak. Különben a jeles monograpliia daczára a figyelmes olvasó alig fogja tudni, hogy 1870. évben micsoda helységek tartoznak Békés vármegyéhez. Így kellene külön kiemelni azon helységeket is, melyek hajdan Békés vármegye mostani területén léteztek, de már eltűntek. Egy kis tévedés helyreigazítandó, mely az I. köt. 225. lapján előfordul: Zakatháza t. i. nem — Székegyháza, hanem a mai Szakáiháza Temes vármegyében, Zayhán falu pedig nem a mai Szionda Arad vármegyében, hanem Száján Torontál vármegyében. Gyula, mint a vármegyének székhelye nem kellemetlenül fogja venni, ha felemlítem, hogy a váradi káptalan egy 1458. évi kiadványában már C i v i t a s-nak neveztetik, a mely elnevezés rendesen csak a szabad királyi városoknak adatott. „Civitas Gywla, in vico Wvfalw, Magister Emericus plebanus de Gywla." Az illető eredeti okmány található a gyulafehérvári káptalan levéltárában, Cista Marmaros, 4. csomag 59. darab. E helyen említendő az is, hogy 1486. évben Ge-