Századok – 1870

Pesty Frigyes: Haan Lajos „Békés vármegye hajdaná”-nak ismertetése 465

PESTY FRIGYESTŐL. 461' orgius Ethele és Ladislaus Farnossy gyulai castellanusoknak neveztetnek. A megyében szerepelt férfiakra átmenvén, feltűnik, hogy a gondos szerzőt mennyire cserben hagyták az okmányok, midőn a főispánok névsorát összeállította és bizonyosan itt érezhette leginkább mily szűken találtatnak a Békés vármegyére vonatkozó források. Részemről négy, két XIII., és két XV. századbeli főispánnal tudom szaporítani névsorát, ugyanis 1224. évben László országbíró neveztetik, mint egyszersmind Nyitra és Békés megyei főispán. (Budai kam. l.-tár Ecclesiast. fasc 8. Nr. 1.) Az azt megelőzött főispán, kit Haan is említ 1222. év alatt, t. i. Bothez, Nagy Iván és Budai Ferencz szerint a Máriássy családnak volt őse, — a Liber Dignitariorum szerint, mely szintén a budai kamarai levéltárban őriztetik és eredeti okmányok után készült, Bothez a Rozgonyi családból való volt. 1234. évben Michael de Gunyu volt békési főispán, egyszersmind királyi főlovászmester. 1467. évben a vármegyének két főispánja volt egykoruan, úgymint Kanisay László és Maróthy Mátyus, mindkettő egyúttal volt kir. főlovászmester, és Zaránd vármegyei főispán. 1467. évben Gúthi Országh Lászlót találjuk a békésmegyei főispáni székben; ez is egyúttal királyi főlovászmester volt, és zarándi főispán. Hivatalában volt 1492. évig. Róla az jegyeztetik meg, hogy írni nem tudott.— Jellemző mit Luzsinszky skópiai püspök Békés vármegye tisztújítása alkalmával 1727. évben ír, szerinte t. i. dominus Sporer a megye authoritását egészen aláásta, minthogy ö egy személyben praefectus, főispán és alispán és Békésben oly határtalanúl disponál, mint Edelspacher Arad és Zaránd vármegyében. Ha a munka első kötete tanúságát adja annak, hogy Haan mind azon forrásokat, a melyek hozzáférhetők voltak, legnagyobb lelkiismerettel, hajlammal, kritikai összevetéssel feldolgozta, a második rész, mely a diplomatariumot foglalja magában, dús tartalma által meglep, és valóban méltányolnunk kell azt a szorgalmat, melylyel egy oly vármegye okmánytárát tudja összeállítani, mely saját maga tán a legkevesebb adatokat szolgáltatta tulajdon történetének megírására. Ezen okmányok nem csak Békés vármegyének hajdanát világosítják, hanem hazánk más nagy részének, nevezetesen Bihar, Zaránd, Arad és